Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - III. KIBONTAKOZÁS A VÁROSBAN - Visszatekintés

rá tiszta választ adni. Arra gondolok, hogy talán a sorozatos szép előadások hozták, de viszont hogy épp ennél bukkant fel, az azt bizonyítja, hogy ez. járt legmélyebben a lélek és az ösztönök világában. Ezt az érzést, ezt az élményt csak csürdöngölő táncokból és népi gyermekjátékokból ismerem, tehát ott van benne a mélyre szorult magyarságérzés is. Keszthely, 1960. május 28. Veres Péter" Helikoni Napok Utána az est másik vendégének a beirása: „Köszönet a szép muzsikálásért. Egész délelőtt mintha a hangok fürdettek volna. Csodaforrás volt ez, megfürödtem tőle, csak Ti nem akarjátok észrevenni. De jó nektek! Annyi szépség van az országban, bennetek és ehhez még (ha hűvös is) május hónap. Örüljetek, daloljatok, dolgozzatok; igy lesz igazán ember az ember. Már pedig legszebb alkotás a világon az ember. 1960. V. 28. Hidas Antal" (Talán egyesek a nagy nevek bűvöletével vádolják az együttest. Lehet , De Veres Pétert és Hidas Antalt két negyedikes diák: Kevei Ferenc és Molnár Árpád hívták meg a kőszegiek szállására, nem pedig hivatalos személyek. Mint ahogy két évvel azelőtt Molnár Istvánt sem protokollárisán fogadták: egy másodikos lány, Pogány Eszter volt a kísérője, idegenvezetője. A példákat lehetne sorolni, de ezek is egy irányba mutatnak; az együttesi tagok önállóságra, felelősségre, kezdeményezésre való nevelésének irányába.) Ez a szöveg eddig nem volt hozzáférhető, A tánc előtt hangzott el, s a strófáit egy lány énekelte. A zene az utolsó bekezdésnél szólalt meg, a tánc a szöveg elhangzása után kezdődött. Csoóri Sándor szövege a Függelék utolsó dokumentumaként szerepel anyagunkban. Az 1961- es Helikonnal kapcsolatban nem lehet hallgatni Görög Mária prózamondásáról. Demény Ottó irja róla a Népmüvelés 1961. júliusi számában (Helikoni találkozó Keszthelyen:) "Azért hadd irjam ide a keszthelyi Eju.ry Orsolya nevét, aki József Attila: A város peremén c. versét mondta el, s Orörög Marikáét, aki úgy mondta el Móricz Zsigmond "Hét krajcár"-ját, ahogy azt az iró a rnü fogantatásának legihletetebb perceiben sem gondolhatta volna 45