Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - III. KIBONTAKOZÁS A VÁROSBAN - Betörés külföldre

szempontjából csupán az tartozik ide, hogy az együttes - mint a megyé­ből az első, országos fórum által külföldre küldött csoport - sikerrel esett át a tűzkeresztségen, megszerezve a gyakorlatot a külföldi utak szerve­zésében és lebonyolításában. A tagság ragyogó helytállása (a fesztiválon mint a legfegyelmezettebb csoportot emlegették, sikeres szereplésein túl) olyan normarendszert alakitott ki, ami a későbbiekre nézve is meghatáro­zó tényező lett. Joggal - és ezt 21 külföldi út után most már el lehet mon­dani - alapozódott meg az a feltevés mér akkor, hogy a nyugati út nem minket „lázit fel", hanem mi változtatunk a rólunk kialakult, mesterségesen kialakitott hamis képen. S most már az is leirható, ami sokáig csak az együttes vezetőjének meggyőződése volt, hogy azokat, akik az évközi ke­mény, áldozatos munkában s ebben a szellemben helytállnak, nem kell at­tól félteni, hogy disszidálnak.(Az összesen közel 80.000 km-nyi külföldi utón, amelyből kb. 33.000- et nyugati országban tett meg az együttes, 14 alkalommal, egyetlen tagja sem hagyta cserben társait, az országot, a külföldjárás 18 éve alatt.) De erre még vissza kell a későbbiekben térni. Sajnos. Az olasz út egyetlen súlyos gondja a zenekar ügye volt, ami teljes struk­turális változást és fájdalmas emberi problémákat vont maga után. Akármi­lyen igyekezettel játszott is a diákzenekar, a zene hazájában, Olaszország­ban, nem volt alkalmas az ország képviseletére. Megoldást csak a zenei tanácsadóként működő Petró János révén lehetett remélni, aki kollégája, Molnár László zenetanár vezetése alatt erre az alkalomra össze is állitott egy zömmel zenetanárokból álló kisegyüttest, szombathelyiekből. Ez a lépés - mivel a szombathelyiek senkit sem voltak hajlandók átvenni a kösz égiek közül - a diákzenekar megszűnéséhez vezetett, amivel kapcsolatban a leg­nehezebb a Schrott Gézától, az együtteshez visszatért, a zenekart megala­pitó zenekarvezetőtől való búcsúzás volt. Az olasz útra felkészitő edzőtáborban dőlt el, hogy az együttes vezetője a Tanítóképzőből elkerülve átveszi az új Művelődési és Sportház vezeté­sét és Szombathelyre költözik, tgy merült fel a kérdés: menni vagy maradni. Az igazgató-együttes vezető nyilatkozatában a Vas Népe 1963. aug. 22-i számának tanúsága szerint erről még nem volt szó. A Kőszegtől való el­szakadásra senki sem gondolt, mivel a gimnáziumi bázist senki sem akarta otthagyni. A régi tagok az együttes vezetőjével vállalták volna a Kőszegre való járást is, latolgatták a Sportházba való bejárást is, a régi bázisról. A döntést egy váratlan tényező hozta meg: rövid átmenet után új igazgató került a kőszegi gimnázium élére, akinek " következetessége" sakk-mattot 29

Next

/
Thumbnails
Contents