Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)
Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - II. KIBONTAKOZÁS AZ ISKOLÁBAN - Krizisben és annak ellenére
lérna az együttműködésből, azokat igazolja, akik akár mint tisztek, akár mint tanárok, ezt a kapcsolatot létrehozták. „ Akkor" azonban még nem ilyen egyértelmű volt a helyzet, s máig emlékezetes marad az iskola egyik legtekintélyesebb tanérának az együttes vezetőjéhez vágott érve: „Te az 2 Pi iskola szemetét gyűjtőd magad köré!" S ez már át is vezet a másik kényes kérdéshez: ha egyáltalán van táncegyüttes, ki lehet annak a tagja? Ha önkényesen cimkéket ragaszthatunk az egyes táborok fölé, az ortodoxok azzal érveltek, hogy az iskola színeiben fellépni - kiváltság, tehát csak a jó magaviseletű, jól tanuló diákok lehetnek az együttes tagjai. Az újítani akarók egyetértettek az együttes vezetőjével, aki a táncban nevelési eszközt és nem presztízstényezőt látott. Olyan eszközt, amely ha közösségben átélt sikerélményhez juttat egy hátrányos helyzetű tanulót, esetleg képes olyan hatást elérni, amelyet a hagyományos pedagógiai szemlélet csak hirdet, de önmagában nem tud megvalósitani. Olyan eszközt, amelynek segítségével - mint azt a tapasztalat igazolta - nagy mértékben csökkenteni lehetett a szociális hátrányból származó negatívumokat, amelyekkel okosan élve lényegesen fel lehetett gyorsítani az addig megkésett szocializációs folyamatot'. Amilyen könnyű ezt utólag leírni, részben már az evidencia miatt, részben azért, mert azoknak a pályája a bizonyíték, akikről szó van, olyan keservesen nehéz volt azonban ennek a szemléletnek gyakorlati megvalósulását kisebbségi helyzetből biztosítani. Az ebben az időszakban kialakult határőr-diák együttműködésről pontos adataink nincsenek, de tantestületi értekezleti viharoknak és azoknak az okleveleknek a tanúsága szerint, amelyeket az együttes és annak vezetője a Határőrségtől kaptak, valamint a közös szerepléseknek az emlékalbumba való bejegyzései alapján ez a kapcsolat 1957/58-ban indult, és legalább 5 kerületi, illetve országos versenyen való részvételt jelentett, 1962-ig. Miért szükséges ilyen kérdéseket elemezni? Az igaz, a későbbi fejlődés szempontjából látszólag nem az. De két apró példa talán érzékelteti, hogy itt másról is szó van, s a problémának itt helye van. Valamilyen szereplése volt az együttesnek a nemrég átadott városi kultúrházban, egy társadalmi 'ünnepélyen. Mint Ilyenkor szokás volt, gyorsan összekoldulták a szükséges kellékeket, (szükség esetén még a szovjet laktanyából is), egy csizmával mégis kevesebb volt az előadás kezdetéig, S amikor úgy látszott, hogy a táncosok "koldusság okából" mégsem léphetnek fel, az egyik határőr tiszt az igazgatói irodába hivta az együttes 17