Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)

Tanoncélet a felszabadulás előtt

A mesterek feltételekhez kötötték a felvételt. A rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb, iparos kívánsága a „jó házból való fiu", a „jó családból való fiu", a „vidéki jobb családból való fiu". Pontos volt, hogy a leendő tanuló becsületes, tiszteletet, engedelmességet tudó legyen. BitkáíL, de található volt olyan kitétel is, hogy „4 középiskolát végzett", „német nyelvet ismerő előnyben", „középiskolával, intelligens", „4 polgárit végzett, kézügyes fiatalember". Ezek az alkotó vagy nagyobb elméleti tudást igénylő szakmáknál - fényképész, mechanikus, műszerész - jelentkeztek. Végül is - a munkaközvetítő utján, létrejött szerződéseket is figyelembevéve - 1929-ben és 1930-ban 335 és 383 tanoncszerződés jött létre, amely utóbbiból 117-t felbontottak az előbbiekben már emiitett okok miatt. A fentiekhez hasonló vonatkozásban, de pontos statisztikai adatokat közölt a tanoncok mozgásáról, a kisipar helyzetéről „A munkapiac helyzete" c. rovat, az ipartestület jelentései alapján. 1927 és 1930 évek /között havonta, kéthetente, hetente vagy egészen rendszertelenül, hirt adott a Vasvármegye a felnőtt lakosság és a tanoncok alkalmazásának lehetőségeiről. Amig a jelzett időszakban a felnőtt munkásság fokozatosan- munkanélkülivé vált, addig a tanoncok iránt nagy a kereslet. Bármely évet vizsgáljuk, óriási az eltérés a tanoncmunkahelyek és a tanoncnak jelentkezők között, a munkahelyek javára. A jelentkezőknek általában és átlagosan 4 - 29 munkahely állt rendelkezésére. Ez egyben jelzi a kisipar lassú elsorvadását, és jelenti a gazdasági válság hatását, a fiatalok gyárban, üzemben való munkavállalását. Érdekes és jellemző, a kor felfogását tükröző jelenség, hogy lányok kevés számban jelentkeztek tanoncnak. A szegény, írnagycsaládosok örültek» ha a fiúnak szakmát adtak a kezébe. A tehetősebbek „urilányt" neveltek lányukból. S egyáltalán az uralkodó idea.a feleség és az anya szerepét szánta a lányoknak.' 7