Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1978 (Szombathely, 1978)

Szász Erzsébet: Vidos József országgyűlési beszámolója 1848. május 1-én

- 35 Szász Erzsébet VIDOS JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOIÓJA 1848. május 1-én A koltai Vidos család az egyik legősibb nemességü familia volt Vas megyében, nemességük a XIII. századból való. A fiatal Vidos jogot tanult, jurátuskodása után a 20-as években lépett a megye szolgálatába. Az 1835-ös összeírás idején már a megye első aljegyzőjeként szerepelt, 1838-ban pedig ő a megye alispánja. Ügyintézései során utazott a megyén túlra, amikor megismerkedett Széchenyivel. Széchenyi igen megkedvelte a fiatod alispánt, erről neki írott levelei is tanúskodnak. Vidos József mint Vasvar megye országgyűlési követe vett részt a rendi országgyűlésen. Az 1848-as áprilisi törvények értelmében a rendi országgyűlés önmagát feloszlatta, hogy átadja helyét a majdan összeülő népképviseleti országgyűlésnek. Az áprilisi törvényekben több törvénycikk foglalkozik a megyei gyűlések átszervezésével. A Választmányi Gyűlés már nem rendi, hanem népképviseleti alapokon áll. 1848-tól új képviselőválasztás történik, mely szerint az időközben megválasztottak is csak új megválasztás által tarthatják meg képviselőtisztségüket. Az országgyűlési követeknek egyik fő kötelességük, hogy be kell számolniuk megyéjüknek munkájukról, s az országgyűlésen történtekről. Vidos József is 1848. május 1-én megjelent a Vasmegyei Választmány előtt, megtartotta követi beszámolóját, s mandátuma lejártával visszalépett az "engedelmes polgárok" körébe. Az ott elhangzott beszéde a Vasmegyei Levéltár "Közgyűlési jegyzőkönyvek» gyűjteményében található. Szükségesnek tartom e forrás közlését, mert a 48-as magyar polgári forradalomnak egyik fontos dokumentuma, valamint összefoglalóját adja az európai forradalmaknak is. Kitűnik nyelvi megformálásában, a reformkori prózairodalom gyönyörű darabja. Mindezek mellett feltétlenül ki kell emelni helytörténeti jelentőségét is.