Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - A szombathelyi Putsch gyár — Egy kapitalista üzem történetének vázlata. Készítette: az üzem történetírói munkaközössége

A fonaltermelés szükségessé tette a nyersanyagtárolás megoldását is- Ezért fából készült nyersanyagraktárt építették. A fonalhoz szükséges nyersanyag finom és közepes finomságú gyapjúból és annak hulladékából állott. 1926-ban új kártológép, 10 db Schönihern CF 1 típusú szövőgép, egy vetülékcsévélő és egy szárítógép volt a gyarapodás. A takaró iránti kereslet szükségessé tette, hogy a tulajdonosok az üzem bővítésével foglalkozzanak. 1927-ben bővítették a fonodát, a gépparkot kiegészítették 1 Josephy gyártmányú 220 orsós selfactorral, s egyidejűleg fonalfestés céljából festőkádat állítottak üzembe. Az 1928-as évben az üzem több újabb géppel gyarapodott. 1930 elején épült meg a fonalelőkészítő épület. A gépek beszerelésével megoldódott a fonalhoz szükséges jdbb keverék előkészítése. A gyár termékei minőségileg kiválóak voltak, amit bizonyít, hogy a Magyar Hét címmel Budapesten rendezett kiállításon a gyár elismerő oklevélben részesült. A vázoltakból is érzékelhető, hogy a gyár az indulástól kezdve a kor viszonyainak megfelelően rohamosan fejlődött. A rohamosan fejlődő géppark azt is szükségessé tette, hogy a javítások elvégzésére műhelyt létesítsenek. Az erre a célra elkészült épület 10 fős létszámmal indult meg. A gépek számának növekedése szükségessé tette a gépek meghajtásához szükséges nagyobb energia biztosítását. Ennek érdekében 1931-ben felállításra került egy nagyobb teljesítményű LANZ típusú gőzgép, majd 1932—33-ban újabb selfactorral, kártológéppel, 14 Swabe típusú szövőgéppel, bolyhozó- és cérnázogéppel gyarapodott az üzem. 1934—35-ben jelentős fejlődés volt az emeletes kazánház építése és egy nagyteljesítményű kazán és erőgép felszerelése. 1938-ban a szövődéi üzemrész szűknek bizonyult, és elkezdődött egy új szövődéi üzemrósz építése. Ezt a háborús viszonyok miatt óvóhellyel látták el. A szövődé anyaghiány miatt a felszabadulás előtt már csak részlegesen készült el. A háborús helyzet következtében a gyár hadiüzemmé vált. A háborút viszonylag kis károsodással érte meg, s bár a felszabadítás idején a termelés rövid ideig szünetelt, részben nyersanyag, részben szén hiánya miatt, a szovjet katonai parancsnokság segítségével a termelés haimaírosan újra megindult. Maga az üzem ezek után a felszámolásig már nem sokat fejlődött. Alapjában benne már sok minden korszerűtlen volt, maga a fejlődése sem volt tervszerű, inkább a termelés szükségleteit követte, így az 1949-ben létrejövő új vállalatnak volt mit tennie a fejlődés érdekében. .;•..; 93