Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

esoda, hiszen a családi élet minden mozzanata szemük előtt játszódott le. Ezt a korai „érettséget" az is elősegítette, hogy édesapjukat állandóan elkísérték az istállóba, a legelőre, az ólakhoz, ahol sokszor volt alkalmuk végignézni a tehenek, a disznók, a lovak, stb. párzását. Személyes tapasztalatokat szerezhettek a magdisznó malacozásáról, a tehenek borjadzásáról, a lovak csíkozásáról, egyszóval a szaporodásról. A büki uradalom cselédlakásai, a „hosszú ház"-bin A szobák zsúfoltságában önkénytelenül hallaniuk kellett a gyermekeknek a felnőttek intim beszélgetéseit, s ez magával hozta, korán megismerték, mi az az áldottállapot, sokszor szemük előtt zajlottak le a szülés kezdő aktusai is. Már a legkisebbek tapasztalatokat szerezhettek a családi élet körülményeiről, titkairól. A cselédcsaládokban természetesnek találták azt, hogy az alig felserdült fiatalok családot alapítottak, és így tovább növelték a lakás zsúfoltságát, mert természetesnek találták, hogy az ifjú pár a szülők és a testvérek nagy száma között találja meg első otthonát. A korai felvilágosultság azt is eredményezte, hogy a cselédfiatalok már az esküvő előtt házaséletet éltek, s a legnagyobb részük már gyermekkel alapított családot. Erről a tényről győződtem meg az általam vizsgált családoknál, akik minden gátlás nélkül beszélték el ifjúkori életük titkait. A zsúfolt lakásban, a szellőzetlenségben felnövekedett cselédgyermekek külsejükben is elszomorító látványt nyújtottak, s az iskola 85