Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

nyéknek sem felelt meg. A hosszúra elnyújtott épületben rendszerint 10—20 család lakott együtt, mely egymagában is „tömegnyomort" jelentett. A légtöbb helyen a szoba és a konyha padlózata földes volt, legjobb esetben téglával kirakott, s ez a körülmény valóságos melegágyat biztosított a tüdővésznek és egyéb fertőző betegségeknek. A büki uradalomban dolgozó iparosok lakásainak egyike A büki cselédlakások ezen a téren kivételt jelentettek, s eltértek az országos átlagtól, a fentebb vázoltaktól. Cselédeink szobái kevés kivétellel padlósak voltak, a konyihák pedig téglával kirakottak, az ablakok kellő fényt és levegőt biztosítottak a lakásban. Ez a körülmény járulhatott hozzá, hogy cselédeink között a tüdővész pusztítása és a csecsemőhalálozás alatta maradt a községi átlagnak. Külső állagukban is sokkal „előkelőbbnek" látszottak cselédlakásaink, mint a falubeli zsellérházaké. Ez utóbbiak zsúppal voltak befedve, kis ablakaikon pedig kevés fény jutott a lakásba. A mi majori cselédlakásaink az ún. „nádas ház" kivételével cserepes tetővel rendelkeztek és téglából épülték. A felsoroltak szerint tehát sok tekintetben különböztek más vidékek családlakásaitól, azonban zsúfoltságuk megegyezett ezekével. Gyakran nem egy, hanem két-három család is lakott egy-egy szobában szinte embertelen körülmények között. A cselédgyermekek ebben a zsúfoltságban már egészen kicsi korukban teljes felvilágosultságot szereztek szexuális kérdésekben. Nem 84