Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

Pm.: A bennikosztosát a gazda odaültette az asztalához. Külön ebédet főztek a bennkosztos cselédnek. c) Hónaposok tulajdonképpen egész évre szerződtek le munkára, de bérüket készpénzben kapták meg minden hónap végén. Munkakörük megegyezett a konvenciósokéval: trágyáztak, vetettek, részt vették a széna- és a gabonahordásban, az őszi betakarítási munkákban, szóval minden mezőgazdasági munkába bele kellett „kóstolniuk", sőt egy-egy ökörfogatot is bíztak gondozásukra. Éppen ezért a hónaposokat is a cselédek között tartották számon. Ez a „hónapos" beosztás jó előgyakorlatot teremtett a véglegesítésükhöz, ami már „konvenciós" rangot jelentett. A bérüket az intéző gyakran önkényesen számfejtette, de ez ellen vétót nem emelhettek, mert akkor a felmondás jutott legtöbb esetben osztályrészül számukra. Ebbe a munkakörbe jól kifejlődött fiatal legényeket alkalmaztak, akik a jó „előgyakorlattal" hozzászoktak a legnehezebb feladatok elvégzéséhez, s egyúttal a megbízhatóságukról, munkabírásukról is meggyőződhettek az uradalom munkáinak irányítói. Hónaposoknak nevezték azokat a mezőgazdasági alkalmazottakat is, akiknek az alkalmazási idejét a szerződésben egy évnél rövidebb időben — csak a tavaszi, nyári és az őszi hónapokra — állapították meg. Uradalmakban az egész évre szerződött „éves hónaposok"-at alkalmaztak, míg az „időszakos hónaposok" inkább a parasztbirtokokon találtak elfoglaltságot, akiknél az utóbbiak inkább bennkosztosként dolgoztak a legszorgosabb munkaidőben, a járandóságuk legnagyobb részét is élelmezésként kapták meg. Ez azt jelentette, hogy gazdaságonként változott az ellátásuk, az életszínvonaluk, mert a parasztfeleség jóindulatától függött helyzetük. Télen jobbára munka nélkül tengődtek, s ezalatt sokat nyomorogtak. Pm.: Az intéző az ökörfogatokat a hónaposok gondozására bízta. A hónaposok bérét csak elseje után fizették ki. d) Napszámosok a „létra" legalsó fokát jelentették. Itt is megkülönböztettek egész évre leszerződött és csak időszakosan alkalmazott napszámosokat. Napszámosként csak a 15 évet elért fiatalokat szerződtettek, természetesen a legminimálisabb bérért. A szerződés szerint munkát egész éven át biztosítottak számúikra: istállóban állatokat gondoztak, trágyahordásnál segédkeztek, vetésnél az állatokat /-vezették s egyéb könnyebb munka elvégzését bízták rájuk. Az időszakosan alkalmazott napszámosokat a munkák befejezésével elbocsátották. A napszámosok fizetésüket minden hét végén, szombaton az esti órákban kapták kézhez. Napszámosnak fiúkat, leányokat, sőt asszonyokat is alkalmaztak, 69