Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó László: Szemelvények Sorokpolány térténetéből 1944—1948-ig

mert több száz levéllel az öblünkben akartunk távozni. Bevittek a parancsnokhoz. Ö arra kötelezett, hogy valamennyi levelet bontsam, fel és fordítsam le. Ez eltartott este 11 óráig. A fordításnál sok le­vél tartalmát szándékosan meg kellett másítanom, mert bármennyi­re emberséges viszonyok közt, de íróik mégis csak foglyok voltak, és többen panaszkodtak is a levélben. Amikor végeztem a fordítás­sal, a parancsnok engedélyt adott rá, hogy valamennyi levelet visz­szazárhassuk és felad/hassuk. (16.) A falu lakossága és a szovjet katonák közt nagyon haimar egész­séges, segítőszándékú viszony bontakozott ki. Mint már említettem, ebben fáradhatatlan buzgalmával nagy szerepet vállalt Krilov Sán­dor. A falu lakói, ahol csak tudtak, segítették, és ezt a segítséget sokszorosan visszakapták a szovjet katonáktól. Krilov Sándor pl. a tolmácsolás mellett gépkocsivezetést is vállalt. A szovjet sebesült katonákat — akik már a helyi kórházban sem fértek el — Szom­bathelyről Oszkóra szállították, mintegy 10 kocsiból álló karaván­nal. Sántha Kálmán nyugdíjas húsipari munkás vágta le az első ök­röt a hadikórház számára, és lett ott „házihentes". Elmondása sze­rint több alkalommal osztott az őrnagy húst a falu népének. (17) A falu nagy része a szovjetek által lefoglalt bárói állatállomány etetését ellátta. (18) Az ilyenfajta segítség fejében a szovjet parancs­nokság — a politikai és társadalmi kibontakozás segítésén túl — anyagi támogatást is nyújtott. Ezek nélkül a segítési formák nélkül az új élet aligha indulhatott volna oly gyorsan meg. Amikor a szovjet csapatok elérték a falunkat, lefoglalták a báró gabonakészleteit a saját, másrészt a foglyok élelmezése céljára. Nem feledkeztek meg azonban a polgári lakosságról sem. A volt cseléd­ség — március vége április eleje lévén — igen fogytán volt már a búzának és a kenyérnek, ezért minden volt cselédnek kimértek, két konvenció búzát, ami jó tartalékot is biztosított. (19) A falu közvilágításának zavartalanságát is csak szovjet segítséggel lehetett megoldani. A villanytelep turbinája — amelyet 1921-ben a telep megindulásakor állítottak üzembe (20) — nem bírta egye­dül a falu világítását ellátni, ezért traktort kellett üzembe helyezni­A traktorokhoz azonban üzemanyag kellett, amit a szovjet parancs­nokság készségesen és folyamatosan biztosított. (21) A földhöz jutott cselédek nagy igyekezettel álltak volna munká­ba, de sem igavonó állatuk, sem gazdasági felszerelésük nem volt. A szovjet csapatok a báró állatállományát is lefoglalták. A volt cse­lédek többször megkérték Krilov Sándort, hogy próbáljon az érdé­kükben közbejárni, ö kétszer-háromszor át is ment Kísunyorriba a körzeti szovjet parancsnokhoz és előadta a kérést. A parahéshok azonban csak nem állt kötélnek. Egyszer Albert István felkérest'é'

Next

/
Thumbnails
Contents