Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

tőség a következőkből tevődött össze: (A név után a párthoz való tartozást is feltüntettem.) Községi bíró: Takács István MDP, Helyettes bíró: Németh Sándor MDP, Pénztáros: Lőrincz Boldizsár MDP, Közgyám: Kisfaludy József né MDP, I. esküdt: Csonka Lajos FKG, II. eáküdt: Vámos József MDP, III. esküdt: Szabó Jenő FKG, IV. esküdt: Németh Gyula NPP, akik az elöljárói esküt letettek. 1948. augusztus 12-én tartott együttes politikai ülésen megalakult a Nemzeti Függetlenségi Front községünkbein is, amikor a pártok és szervezetek képviselői elhatározták, összefogással igyekeznek az or­szág újjáépítését befejezni. Megszüntetnek minden pártoskodast, széthúzást, mert eredményt csak megértő összefogással érhetnek el. A felszabadulást követően nagy változások történtek a község kulturális életében. Bár Bükön élénk tevékenység folyt ezen a te­rületen a két világháború közötti időben is, hiszen két énekkar, több színjátszó csoport, az iparosok zenekara vitt színt a falu mű­velődésügyi rendezvényeibe. A róm. kat. és az ev. egyházak ifjúsá­gának egészséges versenye tükrözte ezt az élénk életet. Azonban bármennyire is mozgalmas volt a vetélkedő, hiányzott az egység a falu kulturális életéből, de egyéb területekről is. A versengés hol az egyik, hol a másik vonalon szült ellentéteket. A felszabadulás után megszűnt a két vallási felekezet közötti el­választó vonal, s az eddig két irányba haladó ifjúság az egységes, demokratikus szervezetben, a MADISZ-foan •— a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetségben — talált egymásra, melynek helyi szer­vezete már 1946 tavaszán megkezdte működését. A nagyon tevé­keny Balogh Ilona volt a legodaadóbb szervezője, ki a szervezet megalakulása után titkár lett, elnökévé pedig Pethő György állo­másfőnököt választotta meg az ifjúság. Az eddig háttérbe szorított, s szegényebb körülmények között élt fiatalság nagy becsvággyal látott hozzá kulturális életének kialakí­tásához. A pedagógusok segítségével színielőadásokat rendeztek, részt vettek a körzeti versenyeken és a járási bemutatókon, ame­lyeken mindig elismerést szereztek községünknek. 1948-ban a parasztifjúságot külön egységes tömegszervezetbe, az EPOSZ-ba — az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetségébe — tömörítették az eddig fennállott különböző ifjúsági szervezetek kö­zös programja alapján. Ez a szervezet 1950. júniusában megszűnt, hogy átadja a helyét a munkás- és a parasztfiatalokat egyesítő 35

Next

/
Thumbnails
Contents