Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

PÁLYÁZAT - Sátori Vilmosné: Lakodalmi dalok és népszokások pályázat értékelése

esküvőt, majd a templom előtti táncot, a lakodalmas háznál tör­ténő tréfás fogadtatást, a kocsmai mulatozást, a vacsorához való ül­tetés sorrendjét, a vőlegény és menyasszony pajtásaitól való elbú­esúzását, a nászajándékok bemutatását, a vacsora ételeit és tálalási módját, a meny asszony táncot, az ifjú pár búvóhelyét és a vőlegé­nyes házhoz történő átkísérését. A pályamű érdeme, hogy a horvát nyelvű anyag magyar fordí­tásához hangtani magyarázattal is szolgál, és sokhelyütt a magyar szövegben a többértelmű kifejezéseknél a megfelelő horvát szót is rögzíti. Második díjai kapott Lakner Győzőné: „Lakodalmi népszokások és dalok Kő szeg szerdahelyen" című pá­lyamunkája. A tanulmány a század elejétől napjainkig rögzíti azo­kat a dalokat, szokásokat, amelyek Kőszegszerdahelyen éltek vagy ma is élők. Az esemény egyes fázisaihoz kapcsolódó szokásokat egy­más mellett, időrendben írja le. A menyasszony búcsúztatók ele­ven, kedves hangvételűek, a mai házasságkötési szertartásokba is beilleszthetők. Harmadik őÁjat kapott Sisak Éva: „Salomvári lakodalom" című pályamunkájáért. A mű két nagy részre osztható, az első részben azt a szokásanyagot rögzíti a szer­ző, amely a múlt század végétől az 1940-es évekig volt fellelhető, a második részben mutatja be a még ma is élő szokásanyagot. Jó le­írás, segítségével követhető a hagyományok továbbélése a helység­ben a társadalmi változások hatásaként. A pályázat negyedik őÁját Avas Kálmánná: „Hegyen-völgyön lakodalom" című pályamunkájával érdemelte ki. A tanulmány az őrségi lakodalmakat írja le, a régibb és a még ma is élőket. Kimagasló érdeme az eredeti gyűjtésű menyasszony­búcsúztató­Ötödik helyezést ért el Mentes Piroska: „Sopronkövesd lakodalmi szokásai" című leírásával. A mű vi­szonylag rövid, de jó leírás, a szertartás szövegrészei elég közis­mertek, zömmel ma is élők. A hatodik díjat Nádasdy Lajos pályázata nyerte „Lakodalmi rig­musok és szokások Kemenesalján". Mint a cím is kifejezi, a szerző nem törekedett a lakodalom teljes leírására, annak néhány mozza­natára csak dolgozata végén utalt. Maga a tanulmány régi 60—70 éves megsárgult tenyérnyi füzet­ke tartalmát közli eredeti szöveggel, a szerző csak az íráshibákat javította ki. Ezúton is gratulálunk a pályaművek készítőinek, akik munká­jukkal megteremtették egy új házasságkötési forma kidolgozásának lehetőségét! 163

Next

/
Thumbnails
Contents