Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

SORSOK—EMBEREK - Gaál Dezsőné: Sors-erózió (Paraszti életrajz Bőczén Pálnérói) Részletek

VISSZAEMLÉKEZÉSEK Balogh János a Hazafias Népfront Vas megyei Titkársága munkatársa a Felszabadulási Emlékbizottság alakuló ülésén: (8.) „A 88 fő között volt Bőczén Pálné csöngei lakos, a nőmozgalom régi harcosa, aki a felszabadulás óta aktív, tevékeny résztvevője volt megyénk n ©mozgalmának, a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Ott találtuk az átalakulás minden feladatának végrehajtásánál, ahol mozgósítani, segíteni vagy éppen nyugtatni kellett az embereket. Az emlékbizottság ülésén Bőczén Pálné felszólalt és elmondta a szíve mélyén összegyűjtött 25 év harcát, munkásságának egy-egy epizódját. Az Emlékbizottság tagjai többen hivatkoztak Bőczén Pálné „Nani néni" munkásságára, elismerően nyilatkoztak aktivitásának bőségéről és sokrétűségéről." Tóth Józsej MSZMP Celldömölki Járási Bizottságának munkatársa: „Nani néni a község társadalmának központi figurája volt és ma is az. Tevékenysége túlnőtt a falu határain, amit bizonyít a személyével kapcsolatos több visszaemlékezés, sok-sok tény. Nála a közügy szeretete minden kétséget kizáróan ösztönösségre vezethető vissza, vele született pozitív tulajdonságait az agrár-proletár sors fejlesztette. Mindig — ösztönösen — a legrövidebb és a leghatározottabb megoldást választotta az ügyek intézésében. Ha figyelembe vesszük, hogy az a tevékenység amelyet eddigi élete során kifejtett milyen társadalmi környezetben folyt, akkor az amit tett méginkább elismerésre méltó. A felszabadulás előtti múlt nagyon súlyos örökséget hagyott Csönge községre, gyökerei olyan mélyre nyúltak, hogy ennek felszámolására — a bekövetkezett társadalmi, politikai, gazdasági változások mellett is törvényszerűen szükség volt, és szükség van ma is a közügyek iránt különösen fogékony „naninénikre". Csönge község társadalma a múltban többszörösen megosztott faluközösség volt, amelyet a több vallás, a nincstelen, a kis- és középparaszt valamint a nagybirtokos csoportok elemeire tagoltak és örök ellentétet támasztottak egymással szemben. Ezek a szűkebb csoportérdekek motiválták még a felszabadulást követően is a megoldásra váró összközösségi feladatok végrehajtását s mindezek negatív visszahúzó erőt jelentettek sok esetben. Mindezt hűen bizonyítják a tények, amelyek a közös gazdaság (TSZ) létrejötte körül kialakultak. Ugyanis soha semmi nem indokolta, hogy egy ekkora kis községben két külön TSZ és állami gazdaság is működjön. Mindezek tovább szülték az ellentéteket, szinte újratermelték azokat. 147