Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

A 8. rovat. „Kilenced. Készpénzzel váltsák." A legkisebb, 3

/s-os telek után 1 forint 60 krajcár, a Vs-os telkek után 3 Ft, 67.72 krajcárt fizettek. A 9. rovat. „Esztendőbeli árenda." A hazátlan zsellérek kivételével mindenki 1 forintot fizetett. A 10. rovat. ,,Tűzre való Fa." Mindenkinél ki van húzva. Következtetés: Fajárandósággal nem tartoztak a földesúrnak. Erdőt tehát nem birtokoltak. A 11. rovat. „Fonyás." A telek nagyságától függően 272-től 6 funtig tartoztak. Azt nem jelöli a tabella, hogy kender, vagy len szöszt kellett-e beadniuk. A 12. rovat. „Ki főzött Vay." Ugyancsak a telektől függően: Vi-től 3

//

± icce mennyiségben fizették. A 13. rovat. „Kappany." 3

/<i-es telekig 1, azon felül 2 db a tartozás. A 14. rovat. „Csérke." Csirkét, hasonlóan a kappanhoz 1—2 darabot. A 15. rovat. „Tojás." A birtok arányában 4—12 darabot adtak. A saját házukban lakó zsellérek évi 12 napot szolgáltak. Erdődy Lajos házas zsellérei 1 szekérre való rét-legelővel is rendelkeztek. Következtetések: A két Erdődy sági birtokán 71 telkes jobbágy dolgozott, szerencsére a tabella megjelöli, hogy ezek közül hányan vannak örökös jobbágyságra vetve, összesen 27-en. Ezeknek őseit a Dózsa-féle parasztfölkelés után fosztották meg szabad költözködési jogától a felbőszült nemesek. A többi 44 a szabadmenetelűekhez tartozott. Ezek később érkeztek Ságra és szerződéses alapon álltak be jobbágynak. A sok háború után nagy volt a pusztulás, nagy volt a munkahiány, a földesurak örültek, ha arra való munkaerőt kaptak. Ilyen szerződések ezrével) maradtak fenn a levéltárakban. Nyitott kérdés marad és újabb kutatásra vár, vajon honnan jöttek és miért jöhettek el szabadon? A tabella szerint tehát Ságon 71 telkes gazda, 21 házas zsellér és 28 hazátlan zsellér élt 1767-ben. Ez összesen 120 család. Hozzávetőlegesen kiszámítható, hogy ha egy családra legalább 5 főt számítunk, akkor a jobbágyság létszámát 600 főre tehetjük. További kutatásra vár, hogy a jobbágyságon kívül kik és milyen létszámban éltek még itt. Gondolni kell arra a sok Molnár családra, akik eredetileg nem molnár mesterséget folytattak, hanem malmo12