Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Zongor Ferenc: Adatok, emlékezések a volt sághegyi bazaltbányáról

távolabbról jövők már kiköthették, hogy csak akkor települnek át, ha biztosítanak számukra lakást is. A továbbiakban felsorolom a Vas megyei helységneveket, ahonnét munkások érkeztek. A helységnév után jelölöm a résztvevők számát is. Boba: 4—5 fő, Celldömölk: 15—20, Egyház a shetye: 10—12, Gérce: 20—25, Izsákfa: 15—20, Káld: 4, Kemeneskápolna: 8—9, Kemenesmihályfa: 4—5, Köcsk: 6, Mesteri: 20, Nagysimonyi: 8—10, Nemeskocs: 10—12, Sitke: 4, Tokorcs: 5—6, Vásárosmiske: 10—13 és Vönöck: 4—5 fő. Veszprém megyei Egeraljáról jött 3, Piritről: 5—6 és Uzsáról: 5 fő. Somogy megyéből pl. Somogyszobról 20 summás is dolgozott a bazaltbányában. Visegrádról pedig 30 summás érkezett, Mezőkövesdről pedig az egyik éven 60 summás nyert elszállásolást a bányai „Bagolyvárban. Ök csak pár hónapig dolgoztak itt. Salgótarjánból, Borsod és Zemplén megyéből szakmunkások, r i ccerek települtek át Alsóságra. Mint mondják az itteniek: „A riccerek tótok meg svábok voltak." A kőfaragó, illetve a kővágó mesterséget a magyarok tőlük tanulták meg. Jónéhány riccer él még ma is a Bányatelepen, akik hitelesen tudnak beszámolni erről a munkakörről. A továbbiakban szólok a letelepítésről. A községrésztől, Alsóságtól nyugatra a Sághegy közé nyert letelepítést mintegy 120 család. A nagyarányú építkezés 1911—12-ben indult meg. Az akkori években jónak mondható, az igényeknek megfelelő, egytípusú, úgynevezett ikerházak épültek a bányászok részére. — A munkáslakások helyiségei: egy szoba, konyha, éléskamra és WC, — Megjegyzendő, hogy a WC is az épületen belül nyert elhelyezést, de viszont az ajtója ennek a helyiségnék kívülről, az udvar felől volt. A helyiségek padlózata hajópadló és cement volt, a mennyezete pedig gerendázottan készült. Az épület előtt kis udvarrész, majd konyhakert terült el, amelynek végén egy ásott, kerekeskút állt. Erről a kerekeskútról négy család vihette a vizet. A kert és az udvar elkerített, bejárati ajtókkal felszerelve. Csak a közös kút találkozásánál nem volt ajtó. Gondozott külsőt mutattak ezek a „porták". Utcái egyenesek. 1945 előtt ezt a lakótelepet Bányatelepnek nevezték, házaik számozottak voltak. 102