Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Ács László — Ács Lászlóné: Keresztelő, lakodalom, temetés Rábagyarmaton

„Menyasszont Meghoztuk a menyeket (menyüket). Kislánt." stb. Az ajtó azonban csak akkor nyílt ki, amikor ez volt a válasz: ,,Se nem asszon, se nem Ián, koszorú van a haján." Újra asztalhoz ültek. Evés előtt azonban még az ajándékozás következett. A menyasszony kérője osztotta ki az ajándékokat a következő szavak kíséretében: ,,Mennyasszonyunk adja szeretettel az anyósának (apósának stb.)" Ajándékként az anyós kendőt, az após inget, a testvérek, a nyoszorulanyok, vöfinyek pöttyös kendőt, zsebkendőt (keszkenőt) kaptak. A megajándékozott válasza a következő volt: „Megköszönöm szépen 'menyasszonyunk ajándékát. Adja az Isten ,hogy esztendőre ilyenkorra száz forint köUön pólára és bölcsőre. Akkor fájjon a menyasszonyunk feje, miikor én ezt visszaadom! Tyúhaj!" Következett a vacsora. A fogások itt is ugyanazok voltak, behozatalkor itt is elmondták a felszolgáló gazdaasszonyok az ételekhez a szokásos rigmusokat, amelyeknek természetesen voltak változatai is. Itt lássunk néhányat ezekből: Leves: Behoztam a levest egy jókora tállal, Mindenki egyen, de ne ám immel-ámmal. Igaz, hogy tűzön főtt; nem forró, nem éget, Kívánok utána erőt, egészséget. Húsféléknél: Itt hozom a húst is, méghozzá több félét, Behoztam a kakast, hozzá meg a jéroét. Olyan is van, ami ugyancsak röfögött, Másik szekér előtt száz évig döcögött. Azt nem mondom épp, hogy nyeritteni tudott, De patkóval tegnap jól fenékbe rúgott. Tészta: Hozom a kailácsot szép pirosra sülve, A legjdbbik lisztből van ez elkészítve. Nem hiányzik ebből se tej, se mazsola, Megtudja mindenki, aki megkóstolja. A vacsora után itt is kezdődött a tánc. A bortól fölhevült emberek mind többször kurjantották el magukat, bíztatva a cigányokat: Húzzátok meg ropogósán, Hadd járjuk meg kopogósan! Tyuhaj! Húzd meg cigány, az anygyalát, ; Megadom a húrod árát! Tyuhaj! 116