Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

A pajták közel a házhoz álltak az udvar végében, de olyan is volt, hogy a lakóépülettel egybe volt építve. Ezek csak kisebb pajták voltak, ezekbe nem hordtak gabonát. Másik fajtába szokták hordani. Akiknek kevés gabonájuk volt, azok nem hordták be a gabonát, mert a cséplőgépnek nem lett volna érdemes bemenni meg a tűzrendészet sem engedte meg, ezek közös területre hordták a gabonát, úgy nevezték ezt csíplőtelep. Ez egy közös szérű volt, de az uradalmakban úgy nevezték a szérűt pajtáskert. A major mellett lévő terület volt, ide hordták össze a gabonát, de olyan is előfordult, hogy csikókat futtattak ezen a területen. 3. Ahová sokan berakták a gabonát pajta. Melyiknek csak lába volt ezen állt a tető, ez a lábospajta. Ebbe az uradalmakban tettek gabonát is takarmányt is. 4. A pajta középső része a csíplőpajta, mert rozsot itt szokták elcsépelni kézzel zsuppnak. Ezt a zsuppot használták fel tetők befedésére, miután megkettőzték. A másik két oldala volt a pajtafijók, vagy takarmányos. Ebbe rakták az állatok takarmányát. A pajta mellett volt még egy pélvakutyó, ide rakták a polyvát. A cséplőpajtát a fiókoktól elválasztotta ilyen deszkából készült 160—170 cm magasan egy fal, hogy amikor csépelik a rozsot, ne potyogjon be a széna közé, de külön neve ennek nem volt. 5. Volt olyan pajta, ahol körbe gerenda ment a földön, ennek volt a neve tap, ez a pajta a tapas pajta. Ebbe állították a fa oszlopokat eközött volt vesszőfonás, amit be szoktak tapasztani sárral. A téglalábú pajtánál a lábak között be volt deszkázva. Ezt azért csinálták deszkából, hogy levegőzzön az a takarmány, mert ha fal lett volna, akkor a takarmány megromlott volna, mert nem tud levegőzni. Régebben a pajta falát guzsfenyővel fonták be. 6.-7. Lásd előbb. 8. A pajta kapuja a hosszanti oldalán van a közepén. A pajtakapun általában befért a megrakott szekér, de ha nem, akkor kinyitották a pajta oldalát és ott rakták be a terményt. A pajta kapuja kátszárnyú volt. A pajtakaput általában vassal szokták felzárni, ilyen tolós megoldással, de régebben volt ilyen középső fa, amelyik a kapu közepén helyezkedett el, nevére nem emlékeznek. 9. A pajta tetőszerkezete különböző. Van ollós pajta, ez annyit jelent keresztbe van téve a fa, tetején van, a mennyezeten a szelemen. a ragok erre vannak rátéve a koszorúfáról. A másik a szalufás pajta. Van koszorúfa és olyan négyzet formában építik fel, ha cserepet tesznek rá, akkor van így faragva, ha 87