Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

C. MUNKASZERVEZET. MUNKAKÖRÜLMÉNYEK. SZOKÁSOK XIV. MUNKASZERVEZET AZ ARATÁSNÁL Sarlós aratásra vonatkozó munkaszervezetről nem tudtak beszámolni adatközlőim, mivel nem ismerik, nem hallottak róla. 2. Munkaszervezet kaszás aratásnál: Aki a gabonát, hajdinát, kölest lekaszálja az a kaszás, vagy arató. A gyermek akkori kezdi el az aratást megpróbálni, ha úgy érzi elbírja már a kaszát. 17—16 éves korában már csinálják. Igazi munkaerővé csak 18—20 éves korukban váltak a gyerekek, de sok még ekkor sem. Az uradalmakban volt az a szokás, hogy valaki kaszásnak, kötözőnek vagy marokszedőnek szegődött el. Aki a kaszás után összegyűjti a gabonát marokszedő, soros. Ha kimaradt iskolából egy lány, akkor már alkalmas a marokszedésre, rendszerint a nők szokták ezt a munkát végezni, de a fiú gyerekeket is megtanították rá, s fiatal korukban ezek is szedtek markot. Aki a kötelet készíti kötélcsináló. Gyöngyébb gyerek szokott kötelet csinálni. Aki beköti a gabonát kötöző. Kötélteregető gyereket csak az árpánál szoktak alkalmazni. Az otthon elkészített kötelet el tudta teríteni. Két-három ember dolgozott az aratásnál, de az uradalmakban húsz-harminc ember. 3. Általában egy kaszás, meg egy marokszedő szokott együtt dolgozni. Az uradalmakban volt aratóbanda. Egy aratópár, egy kaszás és egy marokszedőből állt. Mikor ketten vannak a sarlós készíti a kötelet. xv. SEGÍTSÉG, RÉSZES-, SUMMÁS- ÉS NAPSZÁMOSMUNKA AZ ARATÁSBAN 1. Volt szokásban, hogy a rokonok elmentek segíteni egymásnak aratni, utána szoktak egyet inni, így ért véget a segítség, de ezt visszasegítették, külön nem bérezték. A papnak, tanítónak nem kellett segíteni aratni, mert azoknak megvolt a maga aratója, vagy a birtokát 'bérbeadta az maga nem aratott. 2.—3. pontok nem használatosak. 4. Aki bizonyos részért arat kepisarató, ríszesarató. A ríszesarató, 74