Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

volt olyan ás, aki ilyen apró rézlemezeket vagdalt, 'ezeket verte bele. A Varga Pali volt, aki ezeket a díszes kévekötőfákat csinálta. A kévekötőfákat a gatyaráncába dugta az ember, vagy ha konyhakötény volt előtte, akkor ennek a kötője alá dugta. Volt rajta egy lyuk, ide a sarlót bele lehetett dugni. 11.—12. Nem ismerték. 13. Az arató, ha a kévét összeköti kötöz, A marok bele van rakva a kötélbe. Először a maga felőli végét fogja meg a kötöző, utána átnyúl fölveszi a másik végét, összefogja, meghúzza, rátérdel, egyet fordít a kévekötőfával egyet teker, így a kötél vége beugrik a szár alá. Ez a műveletnek a lényege. A kévét aki beköti kötöző, ha volt külön ember, aki ezt végezte, ha pedig nem akkor a kaszás, de sok esetben a marokszedő is tudott kötözni, s ha szükséges volt az is kötözött. A kaszás szokott kötözni, a marokszedő meg hordogatta össze a kévéket. Ha többen aratnak egyrésze kevil, de a torót is elkezdi gyöjtenyi. Az összögyöjtött részt úgy nevezik kusza. Ez is mindjárt berakásra kerül a kepélésnél. Ezt a kuszát a kepe végébe a keresztek végéhez teszik le. Reggel nem lehetett kötözni, mert akkor harmatos volt a szalma és nem lehetett így bekötni, de este szokták, ha egy kicsit nyirkos volt, mikor bekötötték akkor bepenészedett az a gabna. Ilyen esetben romlott a szem is, ezért szárazba kellett bekötözni mindig. A legnehezebb műveletnek a kaszálást tartják, de a kötözést is annak tartják, mert a kötözőnek egész nap kajudoznyi költött, megfájdult a feje a nagy melegben. A ruhája a térdénél kiszakadt, kivásította a gabona. Minden gabonafajtát egyformán kötöztek, legfeljebb voltak néhányan, akik nem mindig használtak kévekötőfát főleg rozsnál, búzánál, zabnál, hanem csak kézzel kötötték be kévekötőfa nélkül. XI. A KERESZTBERAKÁS ELŐKÉSZÜLETEI A kérdőív 1—5. pontja nem ismert a községben. A kévéket mielőtt kepélésre kerülne a sor összehordják, úgy hogy a kévék töve van befelé fordítva, annak a területnek, amelyikre majd fogják rakni a kepét. 6. Ha jött az eső, akkor összedobták a kévéket, kettőt alul kettőt erre rá, s egyet a tetejére ennek volt a neve ötös. Másfajta eljárást nem ismernek nem is használtak. Ezt is csak akkor használták, ha hirtelen rossz idő jött.