Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

szál, mert ez gyorsan fejlődött, tavasszal az állatok etetését ezzel oldották meg. A búzát azért vetették közé, mert az később hányja ki a fejét, szívesebben ette így az állat, mint a tiszta rozsot, mert a rozs hamar kihányta a fejét és megerősödött. 8. A búzát, rozsot, árpát, zabot, közös néven úgy mondták kalászosok, vagy gabna, gabona. Más szót e növények megnevezésére nem használtak. 9. Az aprószemű kalászos a köles. A kölest rendszerint másodvetésként tarlóba tették, de volt olyan is, hogy már korábban elvetették. Ilyen esetben biztos volt a beérése, de ha tarlóba vetették, akkor nem hozott olyan termést. Kapások után nem szokták vetni. Más földbe nem vetették. Vörös kölest, meg fehér kölest szoktak vetni. A kölesből szoktak kását főzni, köleskását, meg disznóöléskor a hurkába tették. 10. A tarlóba szoktak vetni fehér virágú növényt, ennek volt a neve hajdina, de tatárka is volt a neve. Ezt másodvetésnek vetették, de igyekeztek vele, a rozs levágása után mindjárt el kellett vetni. Ha nem vetették el időben az őszi hóharmatok ott érték a mezőn, akkor már vége volt, nem lett jó a termés. Mostanában már nem vetik. Kásának, hurkának, hajdina málénak, vagy más néven prószának hajdina gánicának is szokták használni. 11. A szép búzának volt gazdag levele, ezt úgy nevezték sáss. A szárakon van a levél. A szár végén fejlődik ki a fej, vagy kalász. A búza kihánnyo, vagy kidobgya a fejit. A kalászba van a termés, a szem. Ezt a búzaszemet veszi körbe a tok, vagy polva. Mikor megérik akkor polva. Búza kalászán van a száko, vagy szálko. Cséplés után, amiből a szalma lesz, ez a búza szára. Ezt állatok alá álmozásnak használták. Tüzelésre sose használták. Búzából szoktak díszeket fonni, de a rozsszalmából csináltak szakajtót, vagy úgy is nevezték zsombor, szakajtónak azért nevezték, mert mikor itthon sütöttek kenyeret; abba lett téve a kiszakított tészta. Ennél nagyobb volt, ebbe gabnát is tudtak tárolni a véka. De csináltak belőle mást is, ilyen volt a kópic. A kópicba babot, diót, tároltak. Amit a búzaszemről lecsépeltek ez a pélva. A pelva és a szalma keverékének volt a neve törek. A polyva javának nincs külön neve. A búza részeinek összefoglaló neve nem ismert. 12. A búzának a javát megrostálták, rendszerint a finomabb szemek kerültek a vetésre. Vetés előtt a búzát bepácúták azután előkészítették a talajt, s elvetettek. Előbb megszántották a földet, hogy 60