Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

3. A földet a gazda mégboronálló, a magot beboronállo. 4. Amelyik föld jól meg van munkálva, arra azt mondták porhó vagy porhanyó. 5. A földet lenyomatták, legurgatták ennek az eszköznek a neve gurgató, de régen gurgula. Ennek való anyagot az erdőn szerezték be. Az ácsok, bognár meg a kovács készítette ezt az eszközt. A fa részeket a kovács vasalta be. Ennek van rámája és ebben forog a henger forma gurgula. Volt neki rövidebb rúdja, ennek a végén volt egy kapocs, ebbe lehetett beleakasztani a tézsula láncát, de akadt olyan is, amelyiknek a rúdja olyan hosszú volt, mint a szekéré, ezt ki is lehetett belőle venni. Csak a sima gurgató ismert a faluban. 6. Tavasszal a mezőn sikátunk. Egy hosszú szekér oldalt az állatok után kötöttünk, s mentünk sikányi a mezőre. Az ősszel megmaradt hantokat a téli fagy szétszedte, szétfagytak ezek a hantok és a sikáló ezeket a hantokat egyenesre sikáto, csúsztatta a földet. V. A GABONAFÉLÉK VETÉSE. BORONÁLÁS, HENGERLÉS 1. Ősszel kezdődik a vetés szeptember, október hónapokban október tízig van a vetés igazi ideje. Először igyekeztek búzát vetni, mert ha rozsot korán vetettek, akkor annyira kifejlődött, hogy kipállott, úgy pállott ki télen. 2. A vetőmagnak való gabonát minden esztendőben lekonkolozták konkol rostán, ha ezen nem is, akkor szélrostán mindig, Már az álló galbonából kiválasztották azt, .amelyik a 'legjobb, legszebb volt, s abból lett a vetőmag. A vetőmagot a padláson, vagy a kamrában lévő hombárban tárolták. A vetőmagot pácútok, most csávázásnak mondják, pácúták a gabonát mésszel, kikgálicce, vót, aki ganajléve pácút. A gabonát széjjelterítették a padláson, vagy a pajtában beföcskendezték, azután háromszor, négyszer bekeverték, azután lehetett vetni. 3. Aki a magot a földbe szórja vet. Evetettem má mindént mondta a gazda, ha végzett a vetéssel. A lúherfődet búzáve vetettem be. 4. Vetís a neve ennek a műveletnek. A kikelt gabonára is használják a vetís kifejezést. Szíp ez a vetís. Szípen kel a vetís. A kézzel való vetés Az ember a nyakába akasztotta a vetőruhát, ilyen lepedőféle ruha volt, abba egy-egy viéka magot beletettünk, a karára tekerte az ember, aztán ha egy élővel vetett, annak mondtuk, akkor mindig a bal 56