Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)
MŰHELY - Katona Imre: Az üveg és az ember
Az üvegművesség kialakulásától napjainkig bonyolult fejlődési utat tett meg. A fejlődés egy-egy állomását a technológiai felismerések, felfedezések előzik meg és követik. Kezdetben az alakítás formai lehetőségei erősen a technológiai eljárásoknak vannak alávetve. Csak lassan, fokozatosan ér el olyan fejlődési fokot az üvegművészet, amikor a technológiai lehetőségek nem költik szoros keretek közé a művészi tevékenységet. Az üvegművész művészi lehetőséged a technológia fejlődésévél egyre inkább kiteljesednek. Ugyanakkor maga az üvegművészet is ösztönzően hat a technológia fej-j lődésére, hiszen az üveg művészi megformálása lépten-nyomon új technológiai eljárások igényét veti fel. A XIX. század végén, a XX. század elején az üvegművészet Európanszerte fellendül. Nemcsak az egykori, részben már feledésbe merült technológiai eljárások élednek fel, hanem a klasszikus üvegművészet formaelemei is. Az ismert 'és történetileg többször feléledő formaelemek mégsem jelentik az üvegművészet hizonyos fejlődési szakaszának puszta ismétlését, mert a fejlettebb technológiai eljárások lehetővé teszik a korábban elért művészi eredmények magasabb szinten való jelentkezését. Fejlődik, differenciálódik a történelem során az üvegfelhasználás, az üvegművészet funkciója is, s így bővülnek műfaji lehetőségei. A XIX. század második felében a kapitalizmus kibontakozásával, az ipari technika fejlődésével az üveg felhasználásának korábbi lehetőségei megnövekedtek. Az üveg anyagszerűségónek egyik legfontosabb követelménye, adottsága az áttetszőség, illetve átlátszóság. Ipari, nagyipari felhasználásval ez a követelmény méginkább előtérbe lép, hiszen a legkülönbözőbb célokra használták fel az üveget. Ez az üvegművészetben, érthető módon, bravúros formakialakítást, az üveg felületi megmunkálásának variálását eredményezi. Bár ez a törekvés a reneszánsz üvegművészetben is megfigyelhető, csak később teljesedik ki a gazdag technológiai lehetőségek és a felhasználás sokrétű igénye alapján. Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte, nálunk pedig különösen a felszabadulás óta, annak a folyamatnak vagyunk tanúi és aktív részvevői, melyben az iparművészet termékei, alkotásai mindinkább äz életforma szerves részeivé lesznek. Ez az igény arányibeli eltolódást eredményezett és eredményez az iparművészet egyes ágainak fejlődésében és az egyes műfajok fejlődésében is. Nem véletlen például, hogy az életformát közvetlenül szolgáló kerámia a lakáskultúra szerves része lett, s ez igen nagy ösztönzést adott fejlődésének. Az üvegművészet az elmúlt évtizedekben hazánkban nem fejlődött az igények és a lehetőségek adta mértékben, pedig az új életformából fakadó s egyre tömegesebbé váló igény erre is meg19