Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

MŰHELY - Katona Imre: Az üveg és az ember

Az üvegművesség kialakulásától napjainkig bonyolult fejlődési utat tett meg. A fejlődés egy-egy állomását a technológiai felisme­rések, felfedezések előzik meg és követik. Kezdetben az alakítás for­mai lehetőségei erősen a technológiai eljárásoknak vannak alávetve. Csak lassan, fokozatosan ér el olyan fejlődési fokot az üvegművé­szet, amikor a technológiai lehetőségek nem költik szoros keretek közé a művészi tevékenységet. Az üvegművész művészi lehetősé­ged a technológia fejlődésévél egyre inkább kiteljesednek. Ugyan­akkor maga az üvegművészet is ösztönzően hat a technológia fej-j lődésére, hiszen az üveg művészi megformálása lépten-nyomon új technológiai eljárások igényét veti fel. A XIX. század végén, a XX. század elején az üvegművészet Európanszerte fellendül. Nemcsak az egykori, részben már feledésbe merült technológiai eljárások élednek fel, hanem a klasszikus üvegművészet formaelemei is. Az ismert 'és történetileg többször feléledő formaelemek mégsem jelen­tik az üvegművészet hizonyos fejlődési szakaszának puszta ismétlé­sét, mert a fejlettebb technológiai eljárások lehetővé teszik a ko­rábban elért művészi eredmények magasabb szinten való jelentke­zését. Fejlődik, differenciálódik a történelem során az üvegfelhasználás, az üvegművészet funkciója is, s így bővülnek műfaji lehetőségei. A XIX. század második felében a kapitalizmus kibontakozásával, az ipari technika fejlődésével az üveg felhasználásának korábbi le­hetőségei megnövekedtek. Az üveg anyagszerűségónek egyik leg­fontosabb követelménye, adottsága az áttetszőség, illetve átlátszó­ság. Ipari, nagyipari felhasználásval ez a követelmény méginkább előtérbe lép, hiszen a legkülönbözőbb célokra használták fel az üve­get. Ez az üvegművészetben, érthető módon, bravúros formakiala­kítást, az üveg felületi megmunkálásának variálását eredményezi. Bár ez a törekvés a reneszánsz üvegművészetben is megfigyelhető, csak később teljesedik ki a gazdag technológiai lehetőségek és a fel­használás sokrétű igénye alapján. Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte, nálunk pedig különösen a felszabadulás óta, annak a folyamatnak vagyunk tanúi és aktív részvevői, melyben az iparművészet termékei, alkotásai mindinkább äz életforma szerves részeivé lesznek. Ez az igény arányibeli eltoló­dást eredményezett és eredményez az iparművészet egyes ágainak fejlődésében és az egyes műfajok fejlődésében is. Nem véletlen például, hogy az életformát közvetlenül szolgáló kerámia a lakás­kultúra szerves része lett, s ez igen nagy ösztönzést adott fejlődé­sének. Az üvegművészet az elmúlt évtizedekben hazánkban nem fejlődött az igények és a lehetőségek adta mértékben, pedig az új életformából fakadó s egyre tömegesebbé váló igény erre is meg­19

Next

/
Thumbnails
Contents