Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Ács László — Ács Lászlóné: Keresztelő, lakodalom, temetés Rábagyarmaton

A menyasszony bent levetette menyasszonyi ruháját, felvette az újmenyecske ruhát, amelyik rendszerint tarka, pettyes, rózsás ru­hácska volt. A haját Mkomtyolták, ,a koautyra kontyneccet tettek. Kötényt is kötött. Az új asszonyt egy pohár bonban (megmosdatták, azt az ifjú em­bernek meg kellett inni, hogy szép piros gyermekeik legyenek. Ezu­tán az ifjú menyecske egy tányér süteményt fogott, az újember egy üveg bort, és visszamentek a násznép közé. Tréfából sokszor nem az ajtót nyitották Iki, hanem kimásztak az ablakon, és míg a többiek az ajtó ellőtt várakoztak rájuk, ők a külső ajtón át mentek be a házba, mindenkit sorra megkínálva. Ujabb hujjántásként hangzott el: Erre röpüt bundás kecske, Menyasszonyunk új menyecske! Tyuhaj! A menyasszony kérője középre ült, ölébe vette kalapját és elkiál­totta magát: ,,Eladó a menyasszon!" Kezdődött az újmenyecske­tánc. A férfiak és nők egyaránt pénzt (tettek a kalapba ós utána sorra táncditak néhány lépést a menyasszonnyal. A tánc végén az ifjú férj a kalapba vágta az erszényét, elkapta a kérőtől a kalapot és kiszaladt a párjával együtt. A vigasság tovább folyt. Kismadár a kalitkába, Újmenyecske van a házba. Fehér kötény van előtte, Szép menyecske (lett (belőle! Tyuhaj! A gyűjtött pénzből mulatott az újmenyecske a cigányok előtt. A vigasság tartott másnap délig. Ekkor újra tálaltak, ebédeltek. A lakodalom végeztével a nyoszorulúnyokat a vőfinyek cigányokkal kísérték haza. A házaknál újra táncoltak. Átjöttek a szomszédok is és ropták a csárdást, míg csak a menet nem ment tovább a követ­kező nyoszorulány házához. A haza induló vendégeket süteményes csomagokkal bocsátották út­nak. A gazdaasszonyok még egynkét nap, a rendcsinálás időszakában is bele-bellenéztek a pohárba, víg dallal, néha táncra is perdülve végezték el a még rájuk váró munkát. Az újmenyecske csak egy hét imúlva mehetett haza először a szü­leihez, mert azt tartották, hogy ha előbb hazalátogat, nem marad meg az új háznál. A lakodalmat aztán hetekig emlegették a faluban. Véleményt mondtak mindenről 'ós mindenkiről. A jól táncoló, éneklő résztve­vőket dicsérőleg emlegették, ezeknek még tekintélye is növekedett. Hogy újra nehéz, böjtös napok jöttek, azt a visszaemlékezés rózsa­színű iködfátylán át tálán elviselni is könnyebb volt. 118

Next

/
Thumbnails
Contents