Melega Miklós (szerk.): Szent Márton emlékezete szülőföldjén (Szombathely, 2016)
A Szent tTlárton személyéhez kötődő kutat elsőként e^y oklevél említette meg( 1360-ban, amely a Banafölde nevű birtok - a későbbi Szőkefölde - határait rögzítette.1 A kúthoz kapcsolódó középkori legendát pedic( Carolus Clusius (Charles de l'&duse) németalföldi botanikus írta le 1585-ben, miszerint ITlár- tont ennek vizével - nyilván újszülött gyermekként, a szülőház udvarán található kútnál - keresztelték mád,1 Szt a legendát hirdette a még( 19. század közepén is a kút felirata „Hicbaptisa- tus est S. tTlartinus’? &z a hagyomány nem köthető az ismert Sulpidus Se- verus-féle ITlárton-életrajzhoz, hiszen tudjuk, hogiy ő 18 évesen, katonaként keresztelkedett meg( Galliában4 talán éppen Amienbea A történet eredete homályba vész, de bizonyosan a szülőház-mondával áll kapcsolatban, esetleg egykorú is azzal. Bél mátyás az első, aki 1730 táján újabb változatot írt le, miszerint a leszerelése után hazatérő tTlárton keresztelte meg itt édesanyját.5 A magyarázat eme az lehet, ho^y mindezt a vele ellenséges ariánusok miatt a Quirinus-bazilika mellett álló keresztelőkápolnában nem tehette me^, tfy maradt számára a keresztény temető megszentelt földjén lévő régji kút élő vizében való bemerítés lehetősébe.5 A tetszetős elméletet azonban megkérdőjelezi, hogly Sulpidus Severus tTlár- ton életrajzában nem is szól az édesanya mebkereszteléséről, egészen pontosan úgjy fogalmaz, hogjy fia „kivezette őt a po^ánysáb tévelybésé- ből”. Ha márton keresztelte volna is meb édesanyját, arra valószínűleg már nem Savariában került volna sor. A kúthoz fűződő mindkét változat tehát csupán jámbor legendának minősíthető. Az egész mondakörnek csak egyetlen valós pontja van, az magja a kút, ami valójában nagyon régii. Valószínűleg tényleg a római korból ered, és azóta többször átépítették.5 A középkor és az újkor folyamán mint Szentmártonfalu közkútja üzemelt, sőt a domonkos kolostort is innen látták el vízzel. 1938-ban a kút- szobor felállításakor lefedték és vizét szivattyúval annak táplálására használták. Régészeti vizsgálatára 1992- ben került sor, 2008-tól az eredeti kút káváját egjy a terepből kiemelkedő mészkő perem jelzi, amely e^y sötétzöld gránitból készült -18. század vécji városábrázolás gravírozott részletét mutató - kerek lapot keretez.9 Jegyzetek Kiss Gábor: A szombathelyi Banafölde birtok 1360. évi határainak helymeghatározása. » Specimina Hova, 2002. 1. sz. (továbbiakban: Kiss, 2002.) 267-276. p. z Carolus Clusius leírása Szombathely városáról 15S5-ben. Közli Tóth Sndre, Zá- cjorhidi Czi^ány Balázs. - Lapok Szombathely történetéből, 1999. 72. sz. 1-3. p. (Panniculus Ser. C; 117.) ' A magyarországi városok physio^no- miája catholicus szempontból. VI. Szombathely. Veszprém. Keszthely és Kőszeg. - Religio, 1853.17. sz. 129. p. 4 Sulpidus Severus: Szent tTlárton élete. Ford. . Borián Slréd, Reichardt Aba Pannonhalma. 1997. (továbbiakban: Sulpidus. 1997.) 32. p. 5 Bél mátyás: Hungáriáé Novae Notitia, membrum III. De Sabaria. Közzéteszi В. Thomas Sdit, Prokopp űyuta * Vasi _ Szemle. 1959.2. sz. 53-54. p. 0 Kiss Gábor - Tóth Sndre - Zá^orhidi Czi- ífány Balázs: Savaria-Szombathcly története. A város alapításától 1526-iíf Szerk. Sncjel Pál. Szombathely. 1998. (továbbiakban: Kiss - Tóth - Zá^orhidi Czicjány, 1988.) _ 229. p. (Szombathely története: 1.) Sulpidus, 1997:35. p. 5 Kiss - Tóth - Zácjorhldi Czi^ány, 1988.187188., 226-228. p. TTlanyiiár László: megszépült a szobor környéke. A Szent márton-szobor környezetének rendezése. = Vasi Spítész és mérnök, 2009.2. sz. 10-12. p. 6 Szent ttlárton emlékezete szülőföldjén
