Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Deák Ernő: A városiasodás folyamatai a Dunántúlon, különös tekintettel Vas vármegyére, 1780–1918

Deák Ernő

A városiasodás folyamatai a Dunántúlon,

»/

különös tekintettel Vas vármegyére, 1780-1918

VÁROSOK MINŐSÍTÉSE SZÁMSZERŰ ADATOK ALAPJÁN Várostörténeti kutatásaim során a legkülönbözőbb megközelítési módok tapasztalatán olyan módszert kerestem, aminek alkalmazásával az ismert jogi-adminisztratív keretektől függetlenül, de egyben azoknak igazolásául, ill. cáfolatául a fejlődési mutatók bevonásával és összehasonlításával azon települések számát, helyesebben hálózatát akartam kimunkálni, amelynek eredményeként a választott időszakban kimutathatók a falusi-agrár jellegtől eltérő települések. Ez az eljárás eleve nem statikusan, hanem dinamikusan, azaz hosszabb fejlődési folyamatban szakaszonként feltünteti a városias- ságra utaló irányzatokat. A módszer egyfajta kísérlet, különböző adatok összehasonlító vizsgálata. Mindenekelőtt keresem és kimutatom azokat az ismérveket, amik eltérő mivoltuknál fogva bizonyos városias jegyekre utalnak.

Mint ismeretes, egészen az 1876. évi községrendezésig - bár különböző módosításokkal - lényegében a korszaknak megfelelően a közönséges településektől eltérően voltak kiváltságos helyek, amik összességükben nagyon tarka képet mutattak. Mindenekelőtt a szűkebb vagy tágabb értelemben vett városokra, városi településekre kell gondolnunk. Az egész összetett jelenségen belül egymástól eltérő válfajok különböztethetők meg, vagyis a városfogalom önmagában nem volt pontosan meghatározható, mint ahogyan a város és falu közti átmenet sokfajta változatban volt kitapintható. Vagyis abból indulunk ki, hogy a jogi-adminisztratív megközelítés, városfogalom és településtípusok sokszínűségének merev szemlélete és alkalmazása során a nagyban sematikus megkülönböztetés vagy éppenséggel besorolás következtében sok esetben figyelmen kívül maradnak az átmenetiség jegyeit mutató települések, amiket hol szigorúbban leválasztanak a városok csoportjáról, hol pedig bizonyos rugalmassággal a városok külön csoportjába sorolnak, városiasnak minősítve őket. Éppen az átmenetiségen belül kimutatható számos település ténye késztetett arra, hogy az említett módszer alkalmazásával kíséreljem meg a kvantitatív adatokból kvalitatív, minőségi felmérésüket.

Mielőtt ennek a módszernek bemutatására térnék, nem árt számba venni a történeti Magyarország ún. kiváltságos településeit, helyeit. A vizsgált korban Magyarországon (Erdéllyel) A. 60 szabad királyi, ill. törvényhatósági jogú város; B. 113 privilegizált mezőváros, ill. rendezett tanácsú város, vagyis összesen 173 város mutatható ki egyéni felbontásban; C. Horvátország-Szlavóniában pedig 23 város számlálható ősz-