Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Deák Ágnes–Kövér György: Egy sorsüldözött rögeszméi. – Sasku Károly (1807–1869)
3. Mikor az embert ily égetéssel ágyából fölugrani kénszeritették, mi egy éjen át többször is történik: akkor a lábát égetik az embernek, mindenütt kísérve oda irányzott égető' csöveikkel, akár hova mozdul a szobában. 4. Az étket és italt az ember szájában megmérgezik, még a közhelyeken is, mint fogadókban, kávéházakban, sőt magános személyek házaiban is. 5. A levegőt az ember szobájában, még éjjel is, mikor fekszik, megmérgezik, széngőzzel, kénkó'zzel [! ], arsenik gázzal, sat. oly iszonyú gázokat fúrtak az ember orrán be a tüdőbe, melyektől a tüdő szétszakadólag rázkódik, a koponya-csontok szét akarnak válni, a vizel- let egyszerre az egész testben, s különösen az agyvelőre elterjed, a fő teteje szörnyű égetést érez, a haj elhull, az ember vért pök, s a mérget egyszerre az egész testén végigfutni érzi minden részein az ujjak végeire, a főtetőre, s egyéb végrészekre. Ha az ember ilyenkor a szájával föld felé lefordul, ez segít valamennyire rajta. Egyszer a képiró utcában 8ik számú ház padlásáról, máskor a bástya utcában április nevű csapszékből a furkált falon át ily mérges gázzal kínzott (s szinte megölt) az elsőből egész éjjel az akkor ott soron levő egyik orgyilkos polizei-spion; még lefektem után estve mindjárt ezt mervén a fúrkált falon át előre lekiáltani: «most a kezemben vagy», ’mire a gyilkoló fúvás következett; az utóbbiból pedig fényes délben, s még utóbb két ízben, egyszer más szállásomon. 6. A szivarokat, melyeknek pedig Ferenc József a fábrikása, az ember szájában megmérgezik, mit velem két év óta folytonosan tesznek, bár miattok 24 hónap alatt 12szer szállást kénytelen voltam változtatni s kemencémbe [...]34 az ott lakott s magát szabónak kiadott orgyilkos polizei-spion több hetekig, napjában több ízben is, tenyérnyi nagyságú, kénkövei késfoknyi vastagon egészen bekent papír-darabokat hányt be, melyek azonnal oly kiállhatlan gyilkos gőzt csináltak; hogy a szobából ki kellett futni miatta. S e miatt Karácsony élőitől kezdve Február elejéig, nem dolgozhattam meleg kemence mellett, mert mihelyt a tűz meggyúladt, nem lehetett a mérges gőzt kiállani, Február elejétől kezdve pedig egész télen át nem fűlhettem, bár fám elég volt. 7. Mikor ily üldözések miatt a Duna-utcából most két éve más szállásra mentem a Magyarutcai 2ik számú ház emeletébe, a Iáköltözés alatt a Duna-utcai orgyilkos polizei-spion saját szobámban gőzökkel meg akart ölni, úgy hogy holmimnak egy részét is kénytelen voltam ott hagyni. S midőn a magyar-utcai 2ik számú házban a szobáért az ott lakó szállásgazdának előre fizetni a szobájába mentem, leültetett; de alig néhány szót váltva, egy tőlem 3 lépésnyire volt ruhatárból kapszli forma csattanással úgy a jobb szememre lőtt valamelyik cinkos pohzei- spiona, hogy én azt hittem, hogy szemem kifolyt; s ez vasárnap fényes délben történt a főváros közepette a 19ik században! S még egy az asztalánál ült személy, kit ő polizeinak mondott, ezt merte kiáltani: igy jár az, ki a polizeinak ttem köszön! Ily égrekiáltó polizeigazság után ugyan legszentebb jogom s kötelességem lett volna rögtön agyonütni e vakmerő gonosztevőt: de szemem lévén első gondom, a házból kimentem, s míg más szállást kereshetnék, a mosónémhoz a Temető-utcába mentem, éjjelre szállást kérni pénzért, hol alig voltm egy pár óráig, itt is az ajtón és kemencén kéngőzt fútták be a szobába az ott lakó orgyilkos polizei-spionok, kiket midőn kimenvén keresnék, egy másik konyhában megtaláltam; de hogy oda ne mehessek, csöveikből, melyeket szemeimmel láttam, oly keményen fútták felém a kénfüstöt, hogy ez udvar végéig sok 14 Hiányos, sérült az irat. >s~. 51
