Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Peter Wiesflecker: Az Aranygyapjas rend „magyar” lovagjai a 20. században. – Áttekintés –
vezés volt, amelyet Habsburg Ottó mint a rend nagymestere foganatosított113 Nikola Adamovich ma a Máltai Lovagren nagymesterének követe Horvátországban.114 Az Aranygyapjas rend (akkor aktuális) tagjainak nevét utoljára 2007-ben tették közzé. A Habsburgok magyar ága három tagja, József Árpád, József Károly és Mihály főhercegek mellett akkor Nikola Adamovich volt az utolsó Aranygyapjas lovag a Szent Korona egykori országaiból. A 20. század folyamán a három nagymester összesen 191 személyt vett fel a rendbe. I. Ferenc József császár 1903. április 12. (a 20. század első kinevezése) és 1916. augusztus 14. között összesen 54 lovagot avatott. Utódja Károly császár 1916. november 24. és 1921. augusztus 17. között 25, Habsburg Ottó a hét évtized alatt (1930. november 30. és 2000. november 30. között), mialatt nagymester volt. 112 lovagot nevezett ki. Ebből az összesen 191 Aranygyapjas lovag közül 35-öt legszélesebb értelemben a Szent Korona országaihoz lehet sorolni. Ha ebbe azokat az Aranygyapjas lovagokat is bevonjuk, akik a 20. században éltek és szintén a Szent Korona országaihoz sorolhatok, akkor ez a szám 48 személyre nő. A 20. huszadik századi 48 „magyar” Aranygyapjas lovagok között nyolcán az uralkodóház tagjai, továbbá - Coburg-Kohary Fülöppel további uralkodóház taggal egészül ki. További csoportot képeznek azok a lovagok, akik a felvételüket a rendbe való felvétel hagyományának köszönhetik, és az olyan családok, amelyek felvételét külön figyelemmel kell kisérni. Ez érvényes Magyarországon mindenekelőtt az Esterházy, a Batthyány és Pálffy család. Ezeknek a családoknak a tagjai is alacsony felvételi korra utalnak. Esterházy IV. Miklós 34 éves volt, Pálffy Miklós 39 éves, Batthyány László 46 éves, hasonnevű fia 49 éves volt, amikor megkapta az Aranygyapjas rendet. Ennél alacsonyabb csak az uralkodóház tagjainak életkora volt. Főhercegeket Ferenc József császár uralkodása végéig rendszerint 20 éves koruk előtt vették fel a rendbe. Habsburg Ottó alatt, mindenekelőtt az időközök befolyásolta kevés kinevezések miatt, nőtt a felvételi életkor. Ehhez jött még, hogy a 20. század utolsó harmadától a Habsburg-ház tagjai számára az Aranygyapjas rendbe való felvétel már nem jelentett automatizmust, és Habsburg Ottó többnyire csak egyes ágenseknek adományozott rendi tagságot. Ez a ház magyar ágainak tagjaira is érvényes volt. Miközben Ferenc József főherceget a dédapa Ferenc József császár 1915-ben 20 éves korában vette fel, addig legidősebb fia József Árpád a felvételkor 27, legfiatalabb Mihály 38 éves volt. A 20. századi „magyar” Aranygyapjas rendi lovagok átlagos felvételi kora 51 év volt. Ha csak azt a 39 lovagot nézzük, akik nem tartoztak az utalkodóházhoz, úgy a felvételi kor 57 évre tehető. Kilenc dinasztiabeli kis csoportja 25,3 átlag-felvételi kora 25,3 év volt. A kutatott korszak összes magyar Aranygyapjas lovagjainak legalacsonyabb felvételi kora Frigyes főhercegé (1856-1936) volt, aki 1873-ban 17 évesen kapta meg a rendtagságot. A legidősebb Pejacsevich László gróf lett, akit 1908-ban 80 évesen vettek fel az Aranygyapjas rendbe. Az Aranygyapjas rend felvételi kor szerinti tagolódása azt mutatja, hogy a 20-dik életkorig az uralkodóház összes tagjaira öt 113 Liste Nominale 1321. sz. Az Adamovich családhoz lásd Adelslexikon, Bd. 1. 1972. 11-12. p. Genealogisches Handbuch des Adels. Freiherrn XXV. 2011. 1-10. p. 114 Genealogisches Handbuch des Adels. Freiherrn XXV. 2011. 9. p.
