Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez

nevelősködött.11 Itt, Kőszegen járta a második, a harmadik és a negyedik osztályokat 1920 és 1923 között. 1923-ban megbetegedett, s mivel a fővárosban gyógykezelték, az ötödik osztályt a budapesti főreálban végezte el. 1924 és 1925 között Karcagon folytatta tanulmányait a helyi gimnáziumban, ahol akkor szülei laktak, de a latin nyelv nem kellő ismerete miatt ismét az ötödik osztályban. Mivel Belitzky Gusztáv első házasságából született Emília leányáék Pesterzsébeten (ma: Budapest) laktak, 1925-ben ide költözött a család, s Belitzky János a hatodik-nyolcadik gimnáziumi osztályokat itt fejezte be a Pesterzsébeti Állami Gimnáziumban, s itt is érettségizett 1928. június 15-én.12

Ezt követően 1928 és 1932 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait történelem-földrajz szakon. Első-másodéves korában, mint földrajzos, a Földtani Intézet agrogeológiai osztályán Treitz Péter mellett volt önkéntes, fizetés nélküli gyakornok,13 de hallgatta Teleki Pál előadásait is a Közgazdasági Egyetemen. Ekkor ismerte meg Magyarország történeti és 20. századi talajviszonyait, amely ismereteit később, történeti-földrajzi témájú tanulmányaiban, oly jól tudott kamatoztatni. Ugyanezen időszakban a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Domanovszky Sándor által vezetett Magyar Művelődéstörténeti Tanszéken Marsigli olasz hadmérnök „II Danubio” című művének elemzésén dolgozott, mivel harmadik szakja az olasz volt, amiből végül is csak nyelvvizsgát tett.

Már ekkor felvetődött benne a hogyan tovább kérdése. Vagyis az a dilemma, hogy földrajzkutató, művelődéstörténész, vagy csak egyszerűen történész legyen-e? A kérdést végül soha sem döntötte el véglegesen, bár szíve szerint a történeti földrajzzal foglalkozott volna élete végéig. Ez az osztott érdeklődés tudományos - különösen őstörténeti, településtörténeti - munkáiban élete végéig folyamatosan nyomon követhető. Tudományos tevékenysége azonban ezeken a jól körülhatárolható tudományterületeken is túlmutatott, hiszen számtalanszor „kirándult” a nyelvészet, a gazdaságtörténet, a néprajz, az irodalomtörténet, sőt a szexuál-história területére is.14

A történetkutatás iránti elkötelezettségét jól tükrözi, hogy már egyetemista korában is elmélyült levéltári kutatásokat folytatott, többek között Budapesten, Pozsonyban, Anconában, Rómában, Velencében és Bécsben.” Olaszországban és Ausztriában a római- és a bécsi Collegium Flungaricum hallgatója volt, vélhetően Domanovszky Sándor jóvoltából, hiszen ekkortájt szerveződött Domanovszky köré egy agrártörténeti iskola, az ún. „nagy évfolyam”. Ezek 1928 és 1932 között jártak a buda1 NML Belitzky János ir. Apám feljegyzéseiből. Kézirat.

12 NML Belitzky János ir. Személyi adatlap 1951 szeptemberéből.

13 Treitz Péter (1866-1935), a magyar talajtan megalapítója, főleg a szikes területek javításával, valamint a szőlő- és dohánytermő talajok tanulmányozásával foglalkozott.

14 Az utóbbi témakör iránti érdeklődését például nem véletlen, hogy levéltárosi munkája váltotta ki. Amikor ugyanis a fővárosi Rókus kórház iratainak rendezésével bízták meg, belebotlott az ott kezelt betegek kórismérveinek leírásába, s ekkor kezdte el egy orvos barátjával feltérképezni Budapest szexuálpatoló- giai életét. Megfogalmazása szerint: „összefüggött ez a prostitúciótól kezdve az apácazárdákig sok mindennel. Ez is más, az is más, de szereplőik egy és ugyanazon korban éltek. Ebből azután furcsa dolgok derültek ki. Pl. sok vidékről származott nemes-kisasszony és asszony volt prostituált.” „Az Elet a Történelem tanítómestere”. Beszélgetés Belitzky János nyugalmazott múzeumigazgatóval. Riporter Praznovszky Mihály. = Palócföld, 1986. 2. sz. (továbbiakban: Praznovszky, 1986.) 48-55. p. Ebbéli érdeklődésének irányát jól tükrözi az 1939-ben általa indított „Eros és Elet” című lap is.

15 NML Belitzky János ir. 1. 3. tétel. Levelezések (továbbiakban: Levelezések.) Budapest polgármesteréhez 1935. február 24-én írt levél fogalmazványa.

A.

A

393