Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Varga László: Történészek a hidegháború frontján. – Állambiztonság a Kádár-korszakban
Kardos16 aztán az indiai követség segítségével Nyugatra juttatott. 1957 januárjában Göncz Árpád odaadta neki a „Htingaricus” ősváltozatát.17 Tőle kapta meg 1957. március 15-e előtt a Magyar Szabadság Front egyik 1956- os röplapját, amit tovább adott dokumentálás céljából az intézetben V. I-nek.18 Azt is elismerte, hogy Göncz Árpád „szervezte be” a „fehér segélybe”, vagyis a letartóztattak segélyezésébe. Tehette, hiszen amnesztia volt. Viszont beismerte azt is, hogy svábhegyi „üdülését”, vagyis beszervezését azonnal elmondta feleségének, Kardos szabadulása után neki is, meg Göncznének. Ezzel viszont „államtitkot” sértett, meg is indult ellene az eljárás, de valahol kínos lett volna, egyéb „cselekményei” viszont az amnesztia hatálya alá estek, így „megúszta”. Azért próbálkoztak vele, 1964 májusában terheltté nyilvánították, államtitok megsértésével (beszervezésének felfedésével) vádolták, de ez már nem jött be. „PÓSFALVI”19 Az egyetem elvégzését követően csak hosszabb kitérő után, 1949-ben került az Országos Levéltárba, innen pedig 1956-ban a Történettudományi Intézetbe, ahol 1962-től már osztályvezetőként dolgozott. 1975-ben kinevezték a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójává. Leginkább tudományszervezőként vívott ki rangot magának. „Flazafias”alapon informátorként szervezte be 1968 januárjában Rékási Endréné a III/III/4-a alosztálytól. Már rég ácsingóztak rá, 1962-ben a II/3-e alosztály környezettanulmányt készített róla. A fennmaradt iratok szerint korábban társadalmi kapcsolatként „Százados” fedőnéven jelentett. 1967. május 4-én beszámolt a „Történész” fedőnevű fiatal informátorjelöltről, aki „tehetséges, nem zsidó, paraszti származású”,20 bár 1956-ban „kompromittálódott”.21 Vagyis feladatai közzé tartozott a „tippadás” is. „Pósfalvi” később, de még májusban arról is jelentett, hogy igazgatója, Ránki György próbálta meghívni Deák Istvánt a Történelmi Társulat jubileumi ülésére, de ez nem jött be, miután Deák „tiltó listán” szerepelt, azaz nem utazhatott be Magyarországra. Júniusban Spiró Györgyről jelentett, ezt kővetően - minő megtiszteltetés - bevezették T-lakásba. Vagyis titkos lakásba. Holott ekkor még „csak” társadalmi kapcsolatként tartották nyilván. Szeptemberben Bécsbe utazott, tartótisztje ekkor továbbította számára a III/II-9, azaz a kémelhárítás megbízását. Feltehetően ennek is eleget tett. Az addigi „Pósfalvi” társadalmi kapcsolatot „Puskás” fedőnéven formálisan is beszervezték, nyilatkozatot nem írattak vele alá, hiszen párttag volt és vezető beosztásban .—: - S*"" 1 " ' VT" " 16 Valójában Pogány Mária. 17 Legismertebb hazai kiadása Hungaricus (Fekete Sándor]: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól. Bp„ 1989. 230 p. 18 V. 1. „Békés Gáborral” ellentétben „vastagon” jelentett, még magánéletükről is, többek között - leginkább - Niederhauser Emilről - emlékezetem szerint rendszeresen együtt jártak ebédelni de Szász Zoltánról is, az „ősellenség”, vagyis Szabó Miklós közelébe azonban nem jutott. 19 ÁBTL Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődjei által kezelt dossziék. Beszervezési dossziék (továbbiakban: 3.2.1.) Bt-2168. A mentorom volt, az egyetem után foglalkozási tilalommal sújtva, tőle kaptam munkát, majd ő segítette visszatérésemet a szakmába. 20 Uo. 21 Ez a jellemzés leginkább a már említett Szabó Miklósra illik, akit nem sokkal később ugyanilyen fedőnévvel („Történész”) már megfigyeltek. LA. 385
