Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Söptei Imre: Alapítva: 1982. április 29. – A Kőszegi Várszínház 30. születésnapjára
~\r ~\s~ nézőtéri állványrendszert a Kőszegi Építő'- és Asztalosipari Szövetkezet készítette el 387.060 Ft-ért, a cég két szocialista brigádja, a szállítást és összeszerelést ingyen végezte el.62 A nézőtéri ülőhelyek túlnyomó többségét, 400 db kerti széket Szombathelyről, a Művelődési és Sportháztól kérték kölcsön.63 Kőszegen szervezték meg a jegyeladást, amelynek jelentős részét itt is értékesítették, de a 60 és 80 Ft-ért kínált belépőkből árusítottak még Szombathelyen és Budapesten is. AMI MEGVALÓSUFT - AZ ELSŐ ÉVAD SIKERÉNEK TITKAI A színházi előadások művészeti részével nem foglalkozunk részletesen, leginkább helyhiány miatt, pedig érdemes lenne, mert nagy volt a siker. A július 17-e és augusztus 1 -je között tervezett, a nyilvános főpróbával együtt, nyolc helyi fellépést augusztus 2-án meg kellett toldani egy pótelőadással. Végül augusztus 3-án ért véget az első évad, amelynek oka a július 31-én eső miatti kihagyás. Ekkor látták egyébkén legtöbben (503 fő) a darabot. A tájolásnak nevezett sárvári és körmendi összesen három bemutatóval együtt a 12 előadást 5642-en nézték meg, akik közül 5019-en fizettek a jegyért. A kőszegi átlaglátogatottság 483 nézőre rúgott, ami azért is szép szám, mert a nézőteret végül csak 400 ember befogadóképességűre tervezték.64 A költségvetésben tervezett 1 millió Ft-ot ugyan mintegy 200.000-rel túllépték, de a jegybevétel ezt nagyrészt kiegyenlítette.65 Mi tette lehetővé a nem várt sikert, a nagy látogatottságot? Már említettük, hogy a párt és tanácsi vezetők szívügyüknek tekintették a várszínházi „tömegek” biztosítását. Az egyéni érdeklődők mellett az 1980-as években lehetett számítani a helyi üzemekre és intézményekre illetve az ott működő szakszervezetekre is, akik alkalmazottaik és tagságuk számára jelentős számban vásároltak látogatási lehetőséget vagy a jóléti és kulturális alapból csökkentették a jegyárakat.66 A csoportos közönségszervezés a nagyobb gyárakban mintegy 700 főre rúgott.67 Azonban ennél több is történt. Nagy hangsúlyt fektettek a hírverésre, újságcikkek megjelentetése, plakátok kihelyezése mellett, pl. Peczöli Péter technikus TO 15- 47 rendszámú, Trabant Combi gépkocsiját is bevetették, amely hangosbemondóként hívta fel a figyelmet az eseményekre.68 Nagy jelentőségűnek vélték a korabeliek is, hogy a jegyek jó részét magánszemélyeken keresztül értékesítették, akik személyesen keresték meg az intézményeket, de az embereket egyenként is. Mindezért 10% jutalékot kaptak.69 Az év eseményeire való visszaemlékezésében Bakos György igazgató is ebben a megoldásban látta a siker egyik zálogát.70 Ami persze nem kizárólagos, ahogy a bevezetőben közölt idézet is mutatja 62 VaML KFL KVT VB Titkárság 1951-8/1982. 63 VaML KFL JMKV ir. Várszínház ir. 3-518/1982. 64 JVMK ir. Levelezés. A 30. évforduló kiadványa a póteló'adásról és az esó'napről nem tud, és augusztus 1-jén befejezi az évadot. Tóthárpád, 2012. 16. p. 65 VaML KFL Várszínház ir. 2-689/1982. 66 JVMK ir. 1983. Beszámolójelentés..., 1983. augusztus 4. 7. p. 67 JVMK ir. 1983. Csoportos közönségszervezés (dátum és hely nélkül) 68 VaML KFL Várszínház ir. 2-334/1982. 69 JVMK ir. Levelezés. Megállapodás, 1982. június 1. VaML KFL JMKV ir. Várszínház ir. Munkaterv, 1983. 364
