Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Soóss István: Tiszti építőszék Vasban, 1824. – Adalékok egy vármegyei tisztújítás történetéhez

Ezt követően a deputáció a voksolás tekintetében négy fő pontban dolgozta ki álláspontját: 1) Tisztázni kell, kiket illet meg a szavazás joga a tisztviselők megválasztásában? 2) Kik és milyen módon írják össze a „voksolásra alkalmatossaknak ítélt Nemesek”-ket? 3) Milyen intézkedéseket foganatosítsanak az építőszék minél előbbi összehívá­sát illetően? 4) Hogyan és milyen módon (rendben) történjen a voksolás, illetve az az egész tisztújítás? Ami az első' pontot illeti, a deputáció megállapította: az ősi törvények szerint a vármegyei tisztségviselők megválasztására a nemességnek van jogosultsága, ennél­fogva magától értetődik, hogy a nemesek „szabadon választhatnak”. Pontosabban szólva: a vármegye területén élő birtokos egyházi főméltóságok, valamint a „Fárabéli Pápista Plébánosok" - ez utóbbiak Werbőczy István Hármaskönyve szerint szintén „nemesi szabadságban élnek”22 23 -, továbbá a vármegyében birtokos mágnások, és birtokos, vagy állandóan itt lakó nemesek, akik hitelesen igazolták nemességüket. Azok a választásra jogosult nemesek pedig, akik nemesi származá­sukat nem bizonyították, a választásig kötelesek azt megtenni. A deputáció kizárta a választók közül azokat, akik elmeháborodottakat („El- méjekben meg tébolodottak-at”), az erkölcstelen magaviseletűeket („Betsetele- nek”-et), azaz büntetett előéletűeket vagy azokat, akik ellen büntetőper folyik, és a „Dühös indulatuak”-at, azaz összeférhetetlen, „bajkeverő” személyeket. Nem voksolhattak az atyai gyámsága alatt élő, az árvák és végül a nemes özvegyek és „hajadon fehér Személyek minden különböztetés nélkül".21 Ugyanis az 1723. évi 58. te. értelmében a szavazók kizárólag személyesen adhatják le voksaikat, a nők pedig nem jelenhettek meg a tiszti választáson, csak megbízottjaik útján. Nem vehettek részt a tisztújításon azok a mágnások és nemesek, akik királyi és más vármegyebéli hivatalokban tisztségeket töltöttek be, és hivatalbéli kötelezettsé­güknél fogva vármegyéjüktől folyamatosan távol éltek s az építőszéken nem tud­nának jelen lenni. A deputáció mindazonáltal engedélyezte, hogy a szóban forgó személyek meghatalmazottjaik útján voksolhassanak a tisztújításon. Ugyancsak élhetett szavazati jogával a Magyar Kamara mint jogi személy, amennyiben a vár­megyében birtokkal rendelkezik, mégpedig a kamarai ügyész képviseletében. A deputáció annak megakadályozása végett, hogy egy választó akár több voksot is leadhasson, határozatban mondta ki: „egy személly több mint eggy Vidéki voksot”24 magára nem vállalhat. A statútum nem foglalkozott azzal a kérdéssel, vajon azokat a mágnásokat és nemeseket, akik ugyan a vármegye területén rendelkeztek birtokokkal, de nem éltek itt, megilleti-e a szavazati jog? Márpedig ennek tisztázása, illetve egyértel­művé tétele számos főnemesi és köznemesi birtokos számára fontos lett volna.--------------------------- > -T--------V---------------------------------------------—----------------------- ---------------------"-------------------------------- V-------- --------­2 2 Uo. 23 Uo. 24 Uo. —■C 343

Next

/
Thumbnails
Contents