Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Soóss István: Tiszti építőszék Vasban, 1824. – Adalékok egy vármegyei tisztújítás történetéhez
V vármegye hivatalnokait tisztségükben. A következő tisztújítást csak az új főispán, a volt Vas vármegyei főispáni adminisztrátor rendelte el 1828-ban.13 Vas vármegye - mint említettük - mind az 1819. évi rendeletet, mind pedig annak megújítását hallgatólagosan tudomásul vette,14 és soron következő tisztújításának előkészületeiben s annak lefolytatásában a kormányzat és a hatóságok megítélése szerint példamutató módon járt el. Azaz, összeállítatta a választójogosultak jegyzékét és személyenként voksolással bonyolította le a soron következő építőszéket. Jelentős szerepe volt ebben a vármegye főispáni adminisztrátorának, Cziráky Antal grófnak, aki „minek utána ezen Megyebeli Tiszti Ujíttó Szék meg tartásának törvényes ideje el multt volna”15 és mivel a honi törvények is előírják az építőszéki közgyűlés összehívását, szorgalmazta: dolgozzák ki a „voksolás módját”. Cziráky ezt a feladatot a közgyűlés felhatalmazásával egy 20 tagú bizottságra (deputáció) bízta,16 amely az 1822. október 15-ei közgyűlésen benyújtotta javaslatát (tisztújítási statútum) a szavazás lefolytatásáról. Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta és kérte, hogy a következő esztendő február 1-jéig ellenőrizzék a vármegyei nemesség időközben végrehajtott összeírását, azaz „Nemesek Lajstromát”. A főispáni adminisztrátor ennek végrehajtására hat-hat tagú bizottságokat jelölt ki járásonként.17 A tisztújítási statútumban, ahogyan azt minden korábbi restauráló közgyűlést megelőzően tették, a kiküldött deputáció ezúttal is tételesen rögzítette azokat a feltételeket, amelyek alapján megállapították: kik és milyen címen jogosultak részt venni az építőszéki választáson.18 A bizottság miután megerősítette, hogy az 1819. és 1821. évi tisztújítási rendeletek nem ellenkeznek az 1723. évi 58. restaurálási törvénycikkben foglaltakkal, azaz a nemesség ősi joga a vármegyei tisztségviselők megválasztásában nem csorbult, és „ki-ki leg inkább a’ maga belső meg-győződése szerént tehetné meg a’ Tiszti válosztást”,19 helyeselte az „eggyes Voksolás” módját, hangsúlyozva: a személyenként szavazás „még azon jót is szülné, hogy a’ meg hasonlás esetében eddig tapasztala kedvetlenségek, erőszakoskodások, személyes megbántások, az Emberi gyarlóság úgy hozván magával sokszor, következni szokott gyülölségek, és haragok leg inkább el mellékeltetnének”.20 Ennélfogva a tisztújítást „mindenkoron egygyes Voksolás által”21 lehet és szabad lebonyolítani. 13 Degré, 1973. 125. p. 14 Vas Megyei Levéltár. Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: VaML Megyei közgy. jkv.) 420/1819., 930/1821.; Tilcsik, 2000. 23. p. 15 VaML Megyei közgy. jkv. 1885/1822. 16 Uo. Ebbe a bizottságba az alábbi személyeket delegálták: Festetich Imre gróf, Szerdahelyi Ignác első alispán, Niczky János főjegyző, Szegedy Ferenc, Dese Pál szombathelyi kanonok, Skerlecz József, Horváth János, Szabó Ignác, Dénes Ferenc, Hegedűs György, Saly Károly, Nagy Ferenc, Vidos Zsigmond, Zsibrik Mihály, Eörsy József, Hettyei István, Mikos János, Kocsóczy Ferenc, Tóth Lajos és Kamondy Lajos. 17 Uo.; Tilcsik, 2000. 27. p. 18 Ki-vonás Az 1822-ik Esztendőben, September [!] Hónapnak 15-dik napján Szombathelyi Mezző Városban tartatott T. N. Vas Vármegye Közönséges Gyűlése Jegyző Könyvéből. VaML Megyei közgy. jkv. 1885/1822..; Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL) N 24- Regnicolaris Levéltár. József nádor levéltára. Általános iratok (továbbiakban: N 24.) 1823. 573. csomó nr. 372.; Vö. erről Tilcsik, 2000. 23. p. 19 VaML Megyei közgy. jkv. 1885/1822. 20 Uo. 21 Uo. 342
