Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Molnár András: Batthyány Lajos gróf politikai programnyilatkozatának fogalmazványa, 1839

Molnár András

Batthyány Lajos gróf politikai programnyilatkozatának fogalmazványa, 1839

Batthyány Lajos gróf reformkori pályafutásának egyik legfontosabb dokumentuma a fő- rendi ellenzék alapelveit meghatározó, 1839. decemberi politikai programnyilatkozata.1 Ennek szövegét mindeddig csak Horváth Mihály egyik könyvéből ismertük,2 3 a Horváth által közölt nyilatkozat eredeti kéziratának, vagy egykorú másolatának sorsáról, hollétéről azonban - egészen a közelmúltig - nem volt tudomásunk! Csupán 2010-ben derült ki Hernády Zsolt történésznek a Deák Ferenc Batthyány családhoz írt leveleit publikáló forrásközleményéből, hogy Batthyány nyilatkozatának eredeti kézirata a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárában, Friedreich Endre piarista szerzetes hagyatékában található.4 5 írásunkban e kézirat sorsát próbáljuk rekonstruálni, és elsőként tesszük közzé Batthyány politikai programnyilatkozatának eredeti fogalmazványát.

Amikor a császári hatóságok 1849 januárjában fogságba vetették Batthyány Lajos grófot, a leköszönt miniszterelnököt, az ellene indított eljárás során lefoglalták és a kincstár számára kobozták el összes ingó és ingatlan vagyonát, valamint fellelhető pénzét és iratait is. Ikervári kastélyában őrzött családi levelezése és más magániratai már január 2-án, pesti (ma: Budapest) szállásán, a Hatvani utcában álló Cziráky-palotában található iratai pedig január 8-a, Batthyány elfogása után kerültek a császáriak kezére.’ A Batthyány elleni hadbírósági eljárás során áttanulmányozott, ám legnagyobbrészt hasznavehetetlennek bizonyult családi iratok túlnyomó többségének nyoma veszett, mivel a kincstár archívuma csak a gróf pénzügyi jellegű magániratait - számláit, nyugtáit és egyéb üzleti feljegyzéseit - őrizte meg.6

1 Batthyány programnyilatkozatának jelentőségéről, illetve elemzéséről lásd: Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén. In: Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról. Bp., 1987. 263-264- p.; Erdőd'y Gábor: Batthyány. - Hermann Róbert: Szemere. Bp., 2002. 22-25. p. (Fekete - fehér)

" Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2. jav. bőv. kiad. Pest, 1868. (továbbiakban: Horváth, 1868.) 2. köt. 127-130. p.; Horváth szövege nyomán adta ki: Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála. Pest, 1870. (továbbiakban: Gróf Batthyány Lajos) 27-29. p.; Batthyány Lajos. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Erdődy Gábor. Bp., 1998. (továbbiakban: Erdődy, 1998.) 117-118. p. (Magyar Szabadelvűek)

3 Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp., 2007. (továbbiakban: Molnár, 2007.) 372-374. p.

4 Hernády Zsolt: „Akkor megtudom azon nagy titkot, melyet levélben közölni nem lehet”. Deák Ferenc levelei a Batthyány családnak, 1845-1865. = Századok, 2010. 3. sz. 618. p.

5 Batthyány Lajos gróf főbenjáró pőre. Válogatta, gondozta, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Urbán Aladár. Bp., 1991. 45-46., 50-51. p.

6 Magyar Országos Levéltár. Magyar kamara archívuma. Acta diversarum familiarum. 7. tétel. Batthyány Lajos miniszterelnök hagyatéki iratai.

307