Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Mezey Barna: Hóhérmunka. A tortúrától a gyógyításig. – A hóhérok feladatai a 15–18. század városi társadalmában
pénztárba.)64 65 Ugyanakkor a városi tanácsok igényt támasztottak a nyugalom és rend fenntartására is. Számot tartottak a szféra legalizált kontrollálására, amely „a felsőbbség szabályozásának keretei között és felügyelete alatt zajlik”.165 Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott tehát az ítéletvégrehajtó igénybevétele, akire amúgy is számos rendészeti feladatot terheltek, sok „piszkos” ügyet bíztak, akinek nem jelentett gondot a becstelen foglalkozást űző' kurvákkal érintkeznie, s akinek megfelelő a tekintélye a dolgok jó mederben tartásához. Hasonlóképpen a hóhérra bízták a korabeli szerencsejátékok kezelését. A Schol- der a 15. században az egyik legelterjedtebb s legkedveltebb hazárdjátéknak számított, Münchenben a hóhér vagy a törvényszolga mint térfelügyelő (Platzmeister) ellenőrizte a Scholderplatzon folyó tevékenységet. Arról, hogy ott milyen játékok zajlottak, Ernst és Wilhelm fejedelmek 1433. május 29-ei rendeletéből tájékozódhatunk. A dekrétum betiltotta a kockázást, és a golyójátékokat, továbbá a teret, mint szerencsejátékok otthonát, megszüntette. Am a „szórakozás érdekében” a triktrakot, táblajátékokat, a kártyát, a sakkot, mint kellemes időtöltést továbbra is engedélyezték.66 A fentieket olvasva aligha tekinthetjük véletlennek, hogy a hóhérokat állandó titokzatosság övezte, az iszonyat és a csodálat, a rettegés és a tisztelet sajátos elegye alakította a társadalom megítélését. Ami bizonyosnak látszik: foglalkozásuk miatt soha nem folytathattak normális életet. Ennek ellenére a hóhérállás kapós volt, egy-egy pályázat alkalmával számosán igyekeztek elnyerni a státuszt. Végül is a sokfelé használatos Freimann (szabad ember) elnevezés is arra utal, hogy a hóhér nem szolga a szó társadalompozicionális értelmében. A hóhér - foglalkozásának becstelenségével egyetemben - szabad emberként éli életét és gyakorolja foglalkozását.6' Alkalmazásuk garanciális formát öltött. A hóhérok jogait és kötelezettségeit rendszerint beiktatási oklevélbe, szerződésbe foglalták. Ebben rögzítették azokat a melléktevékenységeket is, amelyeket a város elvárt tőle, illetve amiket szabadon űzhetett a város területén.68 Állása biztosnak számított, amiből kiszámítható javadalommal járt. Ami nem kevés a középkor kiszolgáltatott társadalmában. 64 Nowosadtko, 1994- 54. p. 65 Uo. 66 Uo. 6' Schuhmann, 1978. 75. p. 68 Kühn, 1969. 50. p.; Keller, 1921. 109. p.
