Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920
V vezőtlen tényezők indíthatták arra őket, hogy lakóhelyet változtatva valóban önálló életet kezdjenek. Minthogy' Hübner (III.) János apósa éppen akkortájt elhalálozott, a fiatal pár kiköltözött a Ják melletti Nyírvárra, a gazdátlanul maradt Zimmermann birtokra. Ennek egynegyed részét kapta örökségbe hozományként felesége, s ehhez még egy újabb birtokrészt is vásárolt az ifjú férj, aki annak ellenére, hogy korábban ilyen tevékenységet nem folytatott, gyorsan beletanult a gazdaság vezetésébe. Szenvedélyes gazdálkodó vált belőle, gyümölcsöst telepített, és a ház körüli virágoskertben minőségi rózsakultúrát honosított meg. A fiatal házaspár 18 évet töltött Nyírváron, ahol ez idő alatt 10 gyermekük született, s csak az utolsó kettő látta meg másutt a napvilágot, miután a család továbbköltözött.43 A nyírvári birtokot eladva a család előbb Németszentmihályra (ma: Grosspeters- dorf, Ausztria) települt, ahol egy évig laktak, majd 1874-ban a Zala megyei Pórszombatra vitt az útjuk, ahol a 900 holdas egykori Reiszig birtokot vették meg. A Pórszombathoz közeli mezővárosban, Lentiben a környék új földbirtokosaként bekapcsolódtak a helyi társadalmi életbe. Hübner (III.) János aktívan politizált, a szélsőbal mellett korteskedve a párt helyi választási elnökeként tevékenykedett. Ebben az időszakban született meg fia, Hübner (IV.) János, aki 1874- október 12-én Körmenden jött világra, ugyanis ezen a településen biztonságosabb ellátást tudtak garantálni a kismamának és a csecsemőnek, mint Pórszombaton.44 45 A család a hosszú vándorlást befejezve 1880-ban végül visszaköltözött Szombathelyre, ahol kezdetben valószínűleg a mai Széchenyi István utcai régi családi fészekben laktak. Ezt az ingatlant 1891 őszén eladták a csornai központú premontrei rendnek, akik az épületet lebontatták és annak helyén építették fel később új rendházukat és a ma is itt működő gimnáziumot.43 Hübner (III.) János 1892-ben a Faludy Ferenc (ma: Petőfi Sándor) utca 43. szám alatt vásárolt házat családja számára. Az 1886-ból származó, jellegzetes zárterkélyes épületet a neves szombathelyi építész, Szabovics Ottó tervezte. (A városképi jelentőségű lakóházat - amelyet a család az évtizedek alatt több lépcsőben jelentősen bővített az udvar irányába - az 1960-as évek végén, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár építésekor sajnos elbontották.) Az egykori épület telkének területe meghaladta az 1000 öl-et (közel 4000 m2), így a ház mögött hatalmas parkosított térséget tudtak kialakítani, amihez egy konyhakert is kapcsolódott. Hübner (III.) János szenvedélye, a kertészkedés, olyan hagyománnyá vált a családban, amely a későbbi le- származókra is hatással volt. Így ebben a kertben szerezhette az unoka, Gayer Gyula első meghatározó élményeit, amelyek végül a botanikai kutatások irányába terelték.46 Hübner (III.) János - édesapjának 1884-ben bekövetkezett halála után - egyedüli életben levő gyermekként a teljes családi vagyont megörökölte. A birtokába jutott 43 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. szárm. 20. föl.; VaML Brenner cs. ír. PG eml. 9-11. p.; VaML Brenner cs. ir. Névt. krón. 3. p.; VaML Brenner cs. ir. Familienchronik 67., 69. p. 44 VaML Vv. fel. akv. Körmend, kát. születési (továbbiakban: szül.) akv. 133/1874.; VaML Brenner cs. ir. PG eml. 11-16. p.; VaML Brenner cs. ir. Névt. krón. 4. p. 45 VaML SZJB. Tk. Bet. 289.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 578/1894.; Bauer, 1934. 37. p.; Géfin, 1938. 19. p. 46 VaML SZJB. Tk. Bet. 332.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 68/1886., III. 198/1892., III. 328/1893., III. 981/1899., III. 284/1903., III. 420/1904.; Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei- műemlékei. Bp., 1967. 81. p.; Lengyel Géza: Gayer Gyula emlékezete, 1883-1932. In: Botanikai Közlemények, 1934. 31. köt. 3-4. fűz. (továbbiakban: Lengyel, 1934.) 69-70. p.; Városépítő Hübnerek, 2001. 9. p. 287 A
