Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Márfi Attila: A mozi megjelenése a 20. század elején Pécsett

vették az engedély kiadását, mert a gyengén látogatott színháznak már erős konkurenciát jelenthetett a mellettük működő mozgófénykép színház. A színügyi bizottság elég éles hangon reagált erre az új kihívásra: „Ne essünk a nagyzás hóbortjába, hogy Pécs város elbír most már más látványosságot is a színház mellett.”'9 Ehhez a memorandumhoz igazodva a Pécsi Napló folyamatosan bírálta a mozilázat, s amikor Lechnert először utasították el, lelkendezve hozta főcímben: „Nem lesz mozi!”-19 20 A helyi sajtó által is befolyásolt közvéleményt is meglepte azonban, hogy a rendőrfőkapitány 1907 szeptemberében kiadta a játszási engedélyt Lechnernek.

Az Uránia Bioskóp a mai Kamara Színház helyén, az egykori Schwarz-féle bérház földszintjén, közvetlenül a színház mellett működött, már a kezdetekkor igen nagy sikerrel. A kényelmes székeken mintegy 300 néző foglalhatott helyet, akiknek zongorista, majd zenegép, később pedig már fogadott zenészek szolgáltatták a zenei aláfestést a vetítések alatt.21 Bár a sajtó hozzáállása látványosan megváltozott, mégsem érezhette magát biztonságban az Uránia Bioskóp, mert a rendőrkapitányi hivatal 2 éven keresztül 4 havonta megújítandó ideiglenes engedélyt adott csak ki számukra.22 Ezért Lechner Károly két fontos szerződést kötött, hogy társadalmi elfogadottságát megerősítse. Egyiket a város legismertebb társulatával, a természetvédő és a turistamozgalmat reprezentáló patinás Mecsek Egyesülettel. Akiknek a bevétel 20%-át ajánlotta fel, mivel az Urániában gyakran játszottak ismeretterjesztő, természetrajzi filmeket is. S mivel a Mecsek Egyesületben a vármegyeszékhely társadalmi elitje működött, ezzel a felajánlással az Uránia a megtűrtből az elfogadott státuszba léphetett. A másik szerződéssel pedig a művészi színvonalat erősítették, ugyanis 1908 tavaszától már az Uránia Tudományos Színház filmműhelyében készült filmeket is vetítették. Ezek közül az „Utazás a föld körül”, „A francia forradalom”, „A szabadság országa” és „Az Ür Jézus élete, tanítása, halála” című alkotások már komoly elismerést kaptak a pécsi sajtó színház rovatában.23 De fontos változást hozott, hogy Lechner társult Tichy Aladár bádogossal, aki hamar beletanult a mozis szakmába és több mint 1 évtizedig a pécsi moziélet vezéralakja lett vállalkozó-menedzserként.24

A harmadik kinematográfia pedig ebben a kezdeti időszakban a Weindorfer János által 1909 szeptemberétől működtetett, s már említett Nemzeti Bioskóp.25 Az első időszakban színvonalasabb szórakoztató filmeket vetítettek, később esett ez a színvonal is. Pedig a tulajdonos kísérletezései során tambura és cigányzenével próbálkozott, sőt elsőként a városban hölgyek a kiszolgálók, s ebből később erkölcsi botrány is lett.26

19 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML) Színügyi Bizottsági jegyzőkönyvek. Pécs város tanács Színügyi Bizottsága 1907. október 9-én tartott ülése.

20 PéN, 1907. dec. 21. 2. p.

21 Lippenszky, 1983. 15-20. p.

22 Lippenszky, 1983. 20. p.

23 Lippenszky, 1983. 21-24. p.

24 Lippenszky, 1983. 21. p. Teljes nevén Tichy Elentér Aladár, aki 1899-ben kapott iparigazolványt, s 48 éves korában halt meg 1924-december 11-én. Erdekeségképpen említjük meg, hogy két pécsi háza - Jókai tér 11., József u. 3. - és szőlője-borháza mellett a bátaszéki mozi is szerepelt hagyatékában, amit özvegye és három gyermeke örökölt. BML A Pécsi Királyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok (továbbiakban: PKT Cb. ir.) Ce. 1185. 19-22. p.; Pécs. I. Halálozási anyakönyv 1185/1924.

25 Lippenszky, 1983. 27. p.

26 Lippenszky, 1983. 29. p