Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Rudolf Kropf: Andreas Baumkircher és Városszalónak városkapui

V

zett. Noha a második Tömpék leánnyal, Katalinnal ugyancsak házasságot kötő Himfyre nincs írásos szerződésünk, néhány történész azon a véleményen volt, hogy Tömpék Katalin döbröntei Himfy Basy(lius), azaz férje halála után Baumkircherrel is házasságra lépett volna, ez azonban nem igazolható, mert Katalin a férje halála előtt elhunyt.

Andreas Baumkircher mindenekelőtt III. Frigyest szolgálta, de pártot váltott, miután „a bécsújhelyi hőstette"8 után fizetség nélkül maradt, és 1452-1453-ban az ifjú Posztumusz László királyhoz csatlakozott, aki szolgálatait egy sor uradalom adományával hálálta meg, ezek között 1455. május 17-én a szalónaki9 uradaloméval is. 1454 májusában Baumkircher Ciliéi II. Ulrik, Posztumusz László nagybátyjának közbenjárására Pozsony várnagya és ispánja lett.10 A Baumkircher család Krajnában Ciliéi gróftól hűbérbirtokái voltak. Posztumusz László halála után Andreas Baumkircher kibékült

III. Frigyes császárral, és 1458-ban s szolgálatába lépett. Baumkircher egy sor Corvin Mátyással elégedetlen magyarországi nemessel összefogva 1459. február 17-én III. Frigyest Németújvár várában magyar királlyá választotta, azért a császár pénzverési joggal ruházta fel.11 1462. április 23-án ún. „szabadalomlevelében” hozzájárult, hogy híve, Andreas Baumkircher a szalónaki vára mellett „...várost építsen és emeljen...”,12 egyben mindenkinek, aki már ott lakott vagy oda költözne, azzal a joggal ruházott fel, hogy Ausztriában és Stájerországban szabadon kereskedhessen. Az előírt vámokat és vámilletékeket le kellett róniuk, továbbá figyelembe kellett venniük a városok lerakati jogát.13 Baumkircher számára mindenekelőtt a város polgárainak kereskedelmi szabadalmai voltak fontosak, hogy növelje polgárai aktivitását. Szalónak alapítása akkor már javában folyt, amiként azt III. Frigyes oklevele igazolja. Baumkircher 1458-1459-ben már valószínűleg a város és a pálosok kolostora építtetéséhez is hozzáfogott. A város alapítása Andreas Baumkircher hatalmas, reprezentatív építkezési programjának14 része volt, amit, hogy a vár udvarán a „kerek torony” lábánál található Baumkircher-emléktábla szerint befejezzen, már 1450-ben megkezdett a vár ki- és átépítésével, hogy aztán a város és a pálos rend kolostora építésével folytathasson. A pálos rend krónikása, Gyöngyösi György a 16. század első felében emlékeztetett arra, hogy Andreas Baumkirchernek egy már 1475-ben feljegyzett kívánsága az volt a szalónaki építési programjára vonatkozóan, hogy: „Is dicebat tria aedificia se fecisse, prímám videlicet claustrum Deo, secundo scilicet civitas mundo, tertium scilicet diabolo”,15

8 Buttlar Gertrud: Die Belagerung des Ladislaus Postumus in Wiener Neustadt, 1452. Wien, 1986. 63 p. (Militärhistorische Schriftenreihe; 57.)

9 Engel, 1983. 249. p.; MOL DL 100 547.

10 Engel, 1983. 248-262. p.

11 Engel, 1983. Kaiser Fridrich III. und Andreas Baumkircher. In: Kropf - Meyer, 1983. 78. p.

12 Eredeti oklevél. Stadtarchiv Stadtschlaining. Gedruckt: Aull, Otto: Die Gründung von Stadtschlaining. In: Burgenland. Vierteljahreshefte für Landeskunde, Heimatschutz und Denkmalpflege. Jahrgang. 1/2 (1927). (továbbiakban: Burgenland.) 40. p.

13 Harald Prickler: Schlaining im Mittelalter. In: Festschrift zur Stadterhebung der Stadtgemeinde Stadtschlaining am 1. Oktober 1991. 2. überarb. u. erg. Aufl. Stadtschlaining, 2006. (továbbiakban: Stadterhebung Stadtschlaining.) 43-49. p.; Vö. Otto Aull: Die Gründung von Stadtschlaining. In: Burgenland. 40 p.; Michael F. Bothar: Ein Beitrag zum Stadtrecht von Stadtschlaining. = Bl. Hbl., 1949. 74- p.; Oskar Gruszecki: Das „Stadtrecht der Stadt-Schlaining“. = Bl. Hbl., 1949. 43 p.

14 Gerhard Seebach: Andreas Baumkircher als Bauherr. In: Kropf - Meyer, 1983. 211-246. p.

11 Hans Peter Zelfel: Zu einigen Klöstern des heutigen Burgenlandes im Spätmittelalter mit besonderer Berücksichtigung der Paulinerklöster. In: Docker - Kropf, 1992. 353-368. p.; Uö: Die Paulinerklöster Schlaining und Baumgarten. Ein Beitrag zur Geschichte des Paulinerordens im Burgenland. In: Der Orden der Pauliner

<

A

>

262