Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579

Bariski) István Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548-1579 A VÁMMONOPÓLIUM ÉS HASZONÉLVEZŐJE: BEDŐCS JAKAB Bedó'cs Jakab kőszegi kereskedő és vámbérlő (Mautner) története régóta foglalkoztatott minket. Azért talán, mert ügyletei egyfelől merész kereskedő-vállalkozóként, másfelől öntörvényű üzlettársként írják le. Története tehát bizonyos rálátást biztosít arra, hogy miként zajlott a régióban a 16. század egyik legnagyobb üzlete, az élőállat-kereskedelem, de arra is, hogy milyen udvari érdekek irányították, kik voltak a lebonyolítók, mely ha­tárvámokon át folyt a kereskedelem és hogy milyen kockázattal járt mindez. Hogy Bedőcs Jakabnak volt bátorsága és tehetsége, az kétség kívül így van. Ahhoz is értett, hogy milyen módon fedezze az ügyleteit. Ugyanakkor az az ember érzése, hogy céljai érdekében gátlásta­lanul használt ki másokat, miközben őt is gátlástalanul próbálták becsapni és felhasználni. Az egész Bedó'cs-történet egyik különös alkotóeleme, hogy a harmincad-monopóliumon és uralkodó harmincad-adminisztráción keresztül az udvartól kezdve az uradalmi és városi vámbérlőn és tisztségviselőn át egészen a legkisebb szereplőkig úgyszólván mindenki érde­kelt lett: abban is, hogy az üzlet menjen és abban is, hogy lehetőleg szabályozottan. Ez utób­bi csaknem kivihetetlennek bizonyult, hiszen a nagy tét, a gyors meggazdagodás lehetősé­ge, továbbá az olykor ellenőrizhetetlenné vált ügymenet szinte kizárta az átláthatóságot. Kiváltképpen, hogy ha valakinek érdekében is állt az, hogy ne lehessen követni, mit csinál. Ez a történet szükségképpen vázlatos, egyszersmind nagyon tömör. Bedőcs Jakab neve először 1548-ban, utoljára pedig 1579-ben található a kőszegi forrásokban.1 A Bedőcs név jól hangzott Kőszegen. A híres, kőszegi Ostromnapló két Bedőcs nevet is fel­sorolt, köztük Bedőcs Miklós tanácsnokot, továbbá Bedőcs András kapitányt.2 Ez utób­bi közeli rokonságban állt Bedőcs Jakabbal, egyszerűen azon oknál fogva, hogy Bedőcs Jakab anyja Bedőcs András testvére volt. Ez képezte alapját annak, hogy Bedőcs Jakab részt követelt abban a belvárosi házban, amelyben Bedőcs András leányának, Dorottya örökrésze volt.3 Ennek a pernek a részletei itt most nem bonthatók ki. Tény azonban, hogy Bedőcs Jakab minden olyan ingatlanban érdekelt lett, amely fedezetül szolgálhatott nagyszabású üzletei végrehajtásában. Van példának okáért Kőszegen most is olyan dű­lőnév, hogy Bedőcs-halastói.4 Amikor Kőszeg város bírósága 1562-ben felbecsültette a 1 Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Acta Miscellanea (továbbiak­ban: Act. Mise.) Sopron, 1548. jón. 26., valamint VML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1579. jón. 26. " Pangratz Swanklernak, Kőszeg város jegyzőjének leírása a város ostromáról. Kőszeg, 1532. 11 j In: Kő- szeg ostromának emlékezete. Vál., szerk., a bev. és a jegyz. írta Bariska István. Bp., 1982. 43. p. 3 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1556. júl. 28. a 4 A Bedőcs halastói dűlő. 6. Kőszeg. In: Vas megye földrajzi nevei. Szerk. Balogh Lajos, Végh József. Szom­bathely, 1982. 59. p.; a Bedőcs haraszt néven ismert dűlő védelem alatt áll, maga a halastó már nem létezik, de tőle délre épült 2010-ben az új víztározó. 21

Next

/
Thumbnails
Contents