Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kapiller Imre: Egy csődbe ment egerszegi postamester és családja. – A Donászyak Zalaegerszegen a 19. században
( A bíróság természetesen a vádban megfogalmazottakat elfogadva hozott ítéletet. Az özvegyet az 1392 forint és annak kamatai, valamint a felmerült perköltség megtérítésére kötelezte. Donászynak ebben az idó'ben nem csupán a vármegyével kellett szembenéznie. 1818 őszén bizonyos Kuncz nevű bécsi nagykereskedő panaszt nyújtott be ellene, kérve a vármegyét, hogy szorítsa rá Donászyt, hogy 1725 forintos adóságát fizesse meg a panaszosnak.21 Minthogy Donászy nem fizetett, hitelezője az Alsóausztriai Kereskedelmi Törvényszékhez folyamodott, aminek következtében a bíróság exekuciót22 rendelt az adós ellen.23 A peres feleknek azonban sikerült megegyezniük, így a végrehajtást sikerült elkerülniük.24 Mindeközben a Helytartótanács 1818. október 13-án kelt 28904- sz. leiratával utasította a vármegyét, hogy kényszerítse Donászyt fizetésre mert „... mind a régi, mind az újabbi aerarialis25 tartozásokat, ámbár több ízben is megintetett mindeddig nem fizette... oly fenyíték alatt fizesse meg: hogyha az írt tartozását le nem fizetendi postássága el fog adatni.. ,”.26 Az 1810-es évek végére állandósuló pénzzavarához az is hozzájárulhatott, hogy 1815-ben a Szent László napi búcsúkor (Búcsúszentlászlón) kereskedői sátrát kirabolták, és elvittek tőle mintegy 850 forint értékű selymet. A rablás és több más bűncselekmény miatt lefolytatott eljárás egyik fővádlottja Kozáry József a vármegyei pandúrok egyik hadnagya volt, aki ugyan maga a rablásban nem vett részt, de mint az elkövetőkkel összejátszó orrgazda eladta az elorzott selymet. Bár a vármegyei törvényszék a Kozáryra kiszabott börtönbüntetés mellett kötelezte az eltolvajlott javak értékének megtérítésére,27 azonban mint a megyei vizsgálat kiderítette: Gyömörőn, lakhelyén „magának semmi javai nincsenek, ami ősiek édes Attya után maradtak azokat még ifjú legény korában mind elköltötte, ami javak pedig Gyömörőben találtatnak, azok feleségét nemes Sohár Juliannát illetik.. ”,28 vagyis semmi lefoglalható ingó vagy ingatlan javai nem lévén Donászy jogos igényét nem elégíthette ki. 1820. szeptember 4-én Stampfl György egerszegi kereskedő panaszt tett a szombathelyi püspök uradalmi úriszékén Donászy ellen. A panasz, majd az igazolódó vád szerint Donászy a vádló kereskedő nevében hamis megrendelővel különböző árukat rendelt Koszler Jakab trieszti (ma: Trieste, Olaszország) nagykereskedőtől. (Többek között narancsot, kakaót, szentjánoskenyeret.) A megrendelt áruk értéke 172 ezüst, avagy 431 forint 50 krajcár váltóforintot tett ki. A hamis megrendelés következtében a „megrendelőnek” kellett fizetni pluszban a szállítási költséget, illetve a vámköltséget is. Stampfl-nak azonban sikerült kiderítenie, hogy ki volt a valóságos rendelő, illetve, hogy hova került az általa kifizetett áru. Ennek felderítése érdekében azonban végig kellett utazzon azon az útvonalon, ahol a megrendelt áru Egerszegre érkezett. Megjárta Csáktornya (ma: Cakovec, Horvátország), Ptuj, Varasd (ma: Varasdin, Horvátország) > 21 ZML Mkgy. jkv., 1818. november 28. nr. 2713. 22 Executio = végrehajtás. 23 ZML Mkgy. jkv., 1819. június 21. nr. 980. 24 ZML Mkgy. jkv., 1819. szeptember 6. nr. 1769. 25 Aerarialis = kincstári. 26 ZML Mkgy. jkv., 1818. december 14- nr. 2724. 27 ZML Büntetőperek, 1819. fasc. 13. nr. 94. 2S ZML Mkgy. jkv., 1820. május 29. nr. 1018. A > 210
