Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban

Sör a szabadgondolkozók nézeteivel, az előadás élét azzal egyikezett tompítani, hogy az el­hangzottakat „egy hányatott, önmagával meghasonlott lélek képtelen kitöréseinek”24 tartotta. Fáber Oszkár budapesti felsőkereskedelmi iskolai tanár ugyanis a polgári radiká­lisok világfelfogását népszerűsítette, amely a világ létrejöttének, az emberiség kialaku­lásának természettudományos - természetes kiválasztódáson alapuló - magyarázatát adta, erkölcse az „egészséges egoizmuson”, a földi boldogság keresésén, történetfelfogása a történelmi materializmuson - osztályharcon, az adott kor gazdasági viszonyain -, életfelfogása a földi élet szeretetén, társadalomfelfogása a kapitalizmus megszüntetésén és egy - közelebbről meg nem nevezett - fejlettebb, igazságosabb társadalom kialakítá­sán alapult. Azt is kifejtette, hogy az új társadalomban a nő a férfival „egyenlő gazdasági és politikai helyzetre van hivatva”.25 Az általa kifejtett „modem természetrajzi, erkölcsi, történelmi, életfilozófiai és társa­dalmi világnézet”21' minden lényeges vonatkozásban megkérdőjelezte az elavultnak ne­vezett vallási-bibliai magyarázatokat, amelyek helyébe a 19. és 20. század nagyszerűnek mondott eredményeit, az emberi haladást és társadalmi fejlődést állította. Beszéde protestáns és katolikus oldalon is határozott ellenreakciót váltott ki, ami arra késztette a pápai szabadgondolkodókat, hogy elhatárolják magukat Fáber irány­vonalától. Azt hangsúlyozták, hogy ők nem ateisták, semmi bajuk az egyházakkal. Csakhogy ez a magyarázat sem a protestánsokat, sem a katolikusokat nem elégítette ki. Református részről a Pápai Hírlap kiadó-tulajdonosa, dr. Kőrös Endre gimnáziumi tanár július 26-án vezércikkben ítélte el a budapesti központi kiküldött ateista beszé­dét. A vele szimpatizálókat válaszút elé állította, amikor kimondta: valaki vagy val­lásos, vagy ateista - harmadik út nincs.27 A katolikusok pedig ugyanezen a napon, a belvárosi fiúiskola udvarán - mintegy 200 fő részvételével - tiltakozó nagygyűlést tar­tottak, ahol Rássy Paulin székesfehérvári tanár és Csizmadia László győri lapszerkesz­tő beszélt a szabadgondolkodók ellen.28 Rássy tudományos igénnyel, a bibliai tanítás és a természettudomány összehangolásával felelt a vádakra. Csizmadia László, a győri Összetartás szerkesztője „kissé merész fantáziával”29 a szabadgondolkodókat azonosítot­ta a szabadkőművesekkel, azokat a zsidókkal. Szeift István, a nagygyűlést vezető elnök még tovább ment, és hozzászólásában heves kirohanásokat intézett a zsidóság ellen. Antiszemita megnyilvánulásait a hallgatóság rosszallással fogadta.30 A szabadgondolkodók színrelépését a legvisszafogottabban a Pápai Közlöny tálal­ta. Július 26-án megjelenő számában az anyaegyesület alapszabályát idézte, amely sze­rint fő célja „az előítélet nélkül való gondolkodás védelme és terjesztése”,31 ennek ellenére nem fogadták Pápán olyan rokonszenvvel, mint amire számítani lehetett. Sokan attól tartottak, hogy a vallásos embereket elbizonytalanítja, a vallási intézményeket romba 24 R. H., 1908. 3. p. 25 Uo. 26_ Uo. 27 Dr. K. E. [dr. Kőrös Endre]: Szabadgondolkodók. = Pápai Hírlap (továbbiakban: PáH), 1908. júl. 25. „ *"2' P' “s Gyűlés a szabadgondolkodók ellen. = PáH, 1908. júl. 25. 5. p. A nagygyűlést eredetileg az iskola egyik termében kívánták megtartani, de a résztvevők nagy száma miatt az udvarra tették át a helyszínt. 2> A szabadgondolkodók ellen... = PáH, 1908. aug. 1. 4- p. 30 Uo. 31 A szabadgondolkodásról. = Pápai Közlöny (továbbiakban: PáK), 1908. júl. 26. 2. p. 202

Next

/
Thumbnails
Contents