Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Hermann Róbert: Vidos József kiadatlan 1848–1849. évi iratai

tott.4 Végül, 2000-ben a Nagykanizsa 1848-1849. évi történetét bemutató okmánytárban Molnár Andrással közösen publikáltuk Vidos 14, a Nagykanizsa felszabadítására indított hadművelettel kapcsolatos jelentését és utasítását.5

A Magyar Országos Levéltárban (továbbiakban: MÓL), illetve a Hadtörténelmi Levéltárban (továbbiakban: HL) végzett kutatásaim során azonban még néhány további, Vidos által írt vagy aláírt 1848-1849. évi irat került a kezembe. Vidos a „szenvedélyes” levélírók közé tartozott, ezt mutatja az is, hogy fennmaradt jelentéseinek tekintélyes részét saját kezűleg írta, s nem írnoknak diktálta.

Jelen forrásközlemény Vidosnak azokat a jelentéseit tartalmazza, amelyek kimaradtak az eddigi közlésekből. Nyilván a Vas Megyei Levéltárban, illetve az 1848. szeptember-októberi hadműveletekben érintett megyék - Sopron, Veszprém, Somogy - levéltári anyagában előkerülhetnek még Vidostól további iratok, de az országos gyűjteményekből már aligha.

Az iratok közzétételénél arra törekedtem, hogy helyesírásukat és központozásukat a mai helyesírási gyakorlathoz közelítsem, ugyanakkor megőrizzem Vidos sajátos nyelv- használatát. Ez különösen az ly-os szavaknál figyelhető meg; Vidos itt általában két 1-t használt ly helyett. Némileg következetlenül használta a -ba, -be, -ban, -ben ragokat is.

Az iratokhoz szükséges magyarázatokat a jegyzetanyagban találja meg az olvasó. A honvédtisztek életrajzainak írásánál Bona Gábor köteteire támaszkodtam.6

1.

Szentgrót,7 1848. szeptember 15. éjfélkor Vidos József jelentése Csány László királyi biztoshoz8

A mozd[ított] vasi n[emzet]ó'[r]sereg főparancsnoka Csány László kir [ályi] biztos úrnak Sz [ént jgrót szept. 15-én éjfélben

A lelkes Sándor- és Míklós-huszár tisztek,9 tegnap Kanizsán10 regveli 10 órakor tartandó konferenciára levél által engemet is meghívtak, fölötte sajnálom, hogy örökké emlékezetes

4 Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetón iratai. A dokumentumokat vál., a jegyzeteket kész., az előszót írta Urbán Aladár. Bp., 1999. í.köt. 502. p. (május 14.), 2. köt. 1633-1634. p. (szeptember 26.)

5 Hermann Róbert - Molnár András: Nagykanizsa és környéke 1848-1849-ben. Okmánytár. Nagykanizsa, 2000. 1. köt. passim.

6 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 1. köt. A-Gy. Bp., 1998. 531 p., 2. köt. H-Q. Bp., 1998. 745 p., 3. köt. P Zs. Bp., 1999. 563 p.; Uő: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. átdolg., jav. és bőv. kiad. Bp., 2000. 773 p.; Vő: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. 1. köt. A-K. Bp., 2008. 623 p., 2. köt. L-Zs. Bp., 2009. 613 p.

' Ma: Zalaszentgrót.

8 Csány László (1790-1849), reformpolitikus, 1848. június 2-ától a dél-dunántúli vármegyék királyi, majd a dunántúli magyar hadsereg kormánybiztosa, 1849. január végétől erdélyi országos biztos, májustól a Szemere-kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere. 1849. október 10-én, Pesten kivégezték.

9 A drávai hadtestben szolgáló, a cs. kir. 4- (Sándor orosz trónörökös), illetve 9. (Miklós orosz cár) huszárezredek tisztjei Keszthelyen szeptember 15-én gyűlést tartottak, s előbb Csány László, majd Teleki Adám vezérőrnagy előtt úgy nyilatkoztak, hogy „ők visszavonulni vagy elmaradni nem fognak, sőt, a hazáért vívni, harcolni, és ha kell, halni kívánnak.” Csány utasítása a Somogy megyei nemzetőrség őrnagyaihoz és parancsnokaihoz. Keszthely, 1848. szeptember 15. Közli: Csány László kormánybiztosi iratai. Sajtó alá rendezte Hermann Róbert. Zalaegerszeg, 1998. 291. p. (Zalai Gyűjtemény; 44.)

10 Ma: Nagykanizsa.

188