Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gyáni Gábor: Nagyváros, modernség és kreativitás. – A budapesti példa
tona. ... Azt gondoltam: most külön-külön megnézek mindenkit, és szabadon asszociálok; ki kell találnom a gondolataikat. Persze sohasem fogom megtudni, hogy helyesen találtam-e ki és mi a helyes.’’24 Az, hogy mi számít helyesnek, Ferenczi meggyőződése szerint kizárólag a gondos freudi lélekelemzés, a pszichoterápia során kierőszakolt kibeszéltetés eredményeként derül (derülhet) ki. Amikor arról beszél Ferenczi, hogy mi valójában a lélekelemző munka társadalmi értelme vagy funkciója, a neurotikusok nagyvárosi tömegeire utal, akiken a léle- kelemzők és a pszichiáter terapeuták segíthetnek csupán. S mi vajon az abnormis, a lelki téren szabálytalan, és ki hogyan határozza meg a neurózis fogalmát? Ez a kérdés még nem létezik a freudista Ferenczi számára, hiszen messze vagyunk még ekkor az antipszichiátriai gondolkodás divatjától. Mégis: Ferenczi kortársai között is akadtak már egynéhányan, akik a neurózisról mint modern társadalmi meghatározottságról elmélkedtek. Lesznai Anna, Jászi akkori felesége, a Fduszadik Század zsidókérdésről rendezett ankétjának egyik válaszadójaként szólt a kérdésről ilyenformán: „a zsidót, azt lehet mondani, egyedül a pénze helyezi el társadalmilag”.2’ A helyzet paradox következményeként „a zsidónak vannak barátai, de társadalmi köre nincsen”.26 Ami végül kiváltja az illető súlyos személyiségzavarát; Lesznai szerint éppen ez a zsidó legfontosabb attribútuma. „Zsidónak lenni egy különös, betegesen izgatott idegállapotot jelent ... [mivel] folyton ingerli az a stabilitáshiány, melybe társadalmi elhelyezetlensége sodorja”.11 A zsidó jellemvonás és attribútum folytonos emlegetése nem szó szerint értendő persze ez esetben sem. A zsidó, akit főként vagy kizárólag a pénze „helyez el társadalmilag” és akinek bár akadnak barátai, még sincs igazi társadalmi köre, ténylegesen a nagyvárosi személyiséget mint olyat jelöli vagy szimbolizálja, aki éppúgy lehet zsidó, mint keresztény, ahogyan már Kosztolányi korábban idézett gondolatmenete is ezt sugallta.28 * Budapest vagy Bécs (Prága) 19. század végi, 20. század eleji kivételes kulturális kreativitását igyekezvén megmagyarázni egyik-másik történész a kultúra mint kommunikációs tér fogalmára hivatkozik nagy' előszeretettel. Bécs kapcsán Csáky Moritz is megjegyzi: az ott és akkor oly gyakori hibrid identitás eredményeként szorosan összekapcsolódtak egymással a versengő kommunikációs terek. Ennek a hibrid identitásnak a birtokában egynél mindenképpen több életvilágra és kommunikációs térre nyílt egyszerre kilátás, amelyek a szubjektum világában találkoztak végül össze egymással. Ez teremtette meg szerinte a modernség sajátos korabeli élményét, amelynek alkalmankénti tudatosítása újfajta szellemi érzékenységet szült, egyúttal pedig fokoz~4 Sigmund Freud Ferenczi Sándor levelezés. 1/1. köt. 398. p. 25 A zsidókérdés Magyarországon. Lesznai Anna. In: Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. Vál. és az eló'szót írta Simon Róbert; szerk., Miszlivetz Ferenc, Simon Róbert. Bp., 1985. 355. p. (Fejlődés-tanulmányok. Regionális sorozat; 3.) 26 Uo. 27 Uo. 28 Bővebben Gyáni Gábor: A tér nemzetiesítése: elsajátítás és kisajátítás. In: Uő: Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Bp., 2010. 262-265. p.
