Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Wolfgang Gürtler: A rohonci csizmadiák a céhtől a tartományi szakszövetkezetig

a „csizmadiai” fogalmakat.8 Ezért a (mai) Burgenland legrégibb csizmadiacéhe minden valószínűség szerint a rohonci, amelyet 1661-ben alapítottak. (Ehhez többet a továbbiakban). A céhkancsó, a latin és magyar nyelven megfogalmazott céhszabályzat 1672-ben készülhetett, míg a céhláda 1792-ben Sopronnyéken (Neckenmarkt).9 Ruszt (Rust) szabad királyi város céhszabályzata 1692-bó'l,10 Kismarton (Eisenstadt) szabad királyi város csizmadia céhszabályzatai 1697-ból, 1767-ből,11 valamint 1768-ból12 származnak. A soproni levéltárban van egy 1709-ben keletkezett csizmadiacéh-szabályzat, továbbá itt található a locsmándi13 csizmadiák céhmesterkönyve is - 1709-1850 közötti bejegyzésekkel -, a Magyar Országos Levéltár pedig egy 1715. évi szalónaki statútumot őriz.14 Esterházy Pál Antal herceg 1746-ban15 olyan nagymartom (Mattersdorf, Mattersburg) csizmadiacéh-szabályzatot erősített meg, amely 1697. szeptember 3-án kelt magyar nyelven. Mária Terézia királynő reformja előtti utolsó csizmadiacéh-szabályzatot a boldogasszonyi (Frauenkirche) uradalom mesterei számára adta ki 1756. augusztus 31-én, ugyancsak Esterházy Pál Antal herceg.16 A kismartoni uradalom csizmadiái 1768-ban17 már tőle kapták (új) szabályzatukat.'

Már a 19. századból származnak a felsőőri (Oberwart) (1809),18 valamint a mo- nyorókeréki (183 5)19 céhszabályzatok. Az irodalom eddig nem tudott a borostyánkői (Bernstein) csizmadiák szervezetéről. A Burgenlandi Tartományi Levéltárban20 van a velegei (Welgersdorf) illetékességű, evangélikus vallású Michael Beiter tanoncleve- le, amelyet „Borostyánkő mezőváros csizmadiacéh csizmadiáinak előjárója” állított ki 1863. június 7-én. Ezen a tanonclevélen található egy céhpecsét, amely a céh szimbóluma felett egy koronát ábrázol (gondolom, hogy az osztrák császári koronát). Ezen kívül, úgy sejtem, hogy az évszámból „1820-at” lehet felismerni. Anélkül, hogy ragaszkodnék ehhez a datáláshoz, egy dolog világos: Borostyánkőn is volt csizmadiacéh (igaz, ezt ebben a tanonclevélben „testületnek” nevezik). A mai Burgenland csizmadiacéheinek ez a felsorolása nem lenne teljes, ha pinkfői (Pinkafeld) céhet nem említenénk meg. Valószínű, hogy a kronológiában elől állna, de hogy mennyire, abban már nem vagyok biztos. Elbizonytalanodásomat a következőkre alapozom: Egyfelől Hómmá azt

8 Harald Prickler: Handwerksordnung der Schuster von 1497. In: Stadtgemeinde Stadtschlaining. Festschrift zur Stadterhebung der Stadtgemeinde Stadtschlaining am 1. Oktober 1991. 2. überarbeitete und ergänzte Auflage. Stadtschlaining, 2006. 253-254. p.

9 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 167. p.

10 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 152. p.

11 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) A 73. Magyar kancelláriai levéltár. Articuli cehales,

^ 1764-1773. 1. köt. 820-829. p.

12 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 150. p.

13 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 166. p.

14 MOL A 72. Magyar kancelláriai levéltár. Privilegia coehalia abolita et preces pro articulis coehalibus, 1497-1839. (továbbiakban: A 72. Privilegia coehalia). 95. 1715.

15 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 165. p.

16 Eötvös Loránd Tudományegyetem. Egyetemi Könyvtár. Kézirattár. A szerző' az idézett csizmadia- céhszabályzat kézirattári helyét és számát nem tudta megadni. (Kiem. a fordító.)

17 MOL A 72. Privilegia coehalia. 95. 1768.

18 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 123. p.

19 Éri - Nagy - Nagybákay, 1976. 124. p.

2t Burgenländisches Landesarchiv (továbbiakban: BLA) III. Stadt-, Kreis-, und Gemeindearchive. III. c-72 Gemeindearchiv Rechnitz. I. Nach Sachgruppen geordnete Archivalien, h. Zünfte. 1602-1934- (továbbiakban: GA Rechnitz. Zünfte) 3.