Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Göncz László: Szlepecz János (1872–1936). – Muraszombat nagytekintélyű esperesplébánosa

plébánosok azonban figyelmeztették a püspököt a kedvezőtlen, akkorra már elégé magyarellenes hangulatról, így az említett településeken Mikes nem szerepelt, Belatincra el sem látogatott. Szlepecz János mindent megtett a tervezett püspöki körút zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, ami vitathatatlanul a magyarországi szimpátiakeltést volt hivatott szolgálni, azonban akkorra már a muravidéki körülmények, nem kis mértékben a római katolikus papság szlovén érzelmű részének tevékenysége révén, jelentős mértékben megváltoztak.

A muraszombati plébánia 1919 februárjából két levelezőlapot is őriz Mikes János püspök elégé nehézkésen olvasható kézírásával, amelyeket Szlepecz Jánosnak címzett. A rendkívül feszült légkörben Mikes a február 13-ai keltezésű levelében - a teljesség igénye nélkül - a következőket írta: „Kedves Esperes Ur! Köszönöm levelét, a mellékelt újsággal. Bármit csináljanak ott lenn a Magyar Állam ellen, bízom a jövőben, és a nép józan gondolkodásában, hogy a jövőben a most elkövetett hibákat megsajnálni fogja. Értesüléseim szerint nemzetközi helyzetünk javulása tartós. Odaadó ragaszkodását köszönve vagyok szerető és lekötelezett főpásztora.”10 Hogy a levél optimista hangneme, mintegy másfél hónappal a kommunisták hatalomátvétele előtt, a helyzet bizonytalanságából fakadó kiszámíthatatlanságon vagy a Mura menti lakosság lelki erejének erősítési szándékán alapszik-e, vagy netán összefügg Szlepecz erőfeszítéseivel az egyébként csak részben sikerült körút megszervezésénél, utólag nehéz megítélni.

Az ún. Tanácsköztársaság időszakából származik a muraszombati plébániai irattárból egy dátum nélküli, a kort jól illusztráló levél. A borítékra az van írva, hogy ,,T[isztelt] lelkész elvtársnak rom. kát. plébánián”, majd a levél szövege a következőképpen hangzik: ,,T[isztelt] Lelkész elvtárs. A nemzeti színű zászlójából tüntesse el a fehér és zöld szint. A vöröset pedig tűzze ki a papiakra. Erezzen velünk (aláhúzva). Vöröskatona A levél jobb sarkában 36-os szám látható.

Miután a párizsi Békekonferencián Magyarország szempontjából a Muravidékkel kapcsolatosan is kedvezőtlen döntés született, az újonnan létrejött délszláv állam katonai alakulatai 1919. augusztus 12-én megszállták a vidéket. Az egyházi tevékenység gyakorlása szempontjából gyökeresen megváltozott helyzetre, valamint az adódó gyakorlati problémákra hívta fel Szlepecz a püspöki hivatal figyelmét levelében. Elpanaszolta, hogy az iskolákban, amelyek túlnyomórészt egyházi fennhatóságúak voltak, nem lehetett megkezdeni a tanítást, mert az épületeket elfoglalta a katonaság. A keserű hangvételű levélre Mikes János 1919. augusztus 28-án válaszolt.12 Mély aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet iránt, valamint utalt az említett levél mellékleteként elküldött, a kerületi papságnak intézett döntésére, amelyben ismertette Szlepecz kinevezését püspöki helynöknek. Mielőtt idézünk az utóbbi levéből, fontos megjegyezni, hogy a közvetlenül Szlepecznek írott szövegben a püspök megjegyezte, hogy amennyiben a jugoszlávok elleni „annexio állandósulna, gondom lesz arra, hogy kedves esperes úr kipróbált munkaerejét más helyen vegyem igénybe”. Amint ismeretes, Szlepecz esetleges áthelyezésére magyarországi területre ténylegesen nem került sor. Annak fő oka abban rejlett, hogy - a nehéz helyzet és a folyamatos bírálatok ellenére

12 MP Szlepecz ír. - 2 - 13. tehr. 1919.

11 MP Szlepecz ir. - 6 - 1919.

12 MP Szlepecz ir. - 8 - 28. 8. 1919.