Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Norbert Frank: Burgenland apostoli adminisztráció és joghatósági területe
Határok Ausztria és Magyarország között a genfi tárgyalások után Dr. Friedrich Gustav Piffl kardinálist, bécsi érseket 1922. május 18-án nevezték ki Burgenland első apostoli adminisztrátorává, a hivatal átvételére azonban csak 1922. szeptember 24-én került sor. Mivel a Népszövetség Tanácsa genfi tárgyalásai lényegében16 csak 1922. szeptember 19-én teremtették meg Magyarország és Ausztria között húzott végleges határt, azért ez felel meg a joghatósági terület megállapításának. Az egyházmegye nyugati határai Mégis adódik a jogos kérdés, hogy az egyházmegyei határok lefedik-e a politikai határokat. Valóban, a Győri és a Szombathelyi egyházmegyék határai nem fedték azokat a határokat, amelyeket az 1867. évi kiegyezéskor állapítottak meg. A határokat ugyanis az egyházi igazgatási területre való tekintet nélkül vonták meg. Így példának okáért nyugaton Királyhida (Bruck-Neudorf) község a Lajta menti Bruck (Bruck an der Leitha) plébániájához, így a Bécs Érseki Egyházmegyéhez tartozott, míg az (alsó-ausztriai) Rohrau községhez tartozó Neuhof mit Schmidtmühle a Bécsi Érsekségben Magyarországhoz. Hasonló volt a helyzet a Szombathelyi egyházmegye területén, ahol Burgóhegy (Burgauberg) magyar község Burgau plébániájához, Vághegy (Hackerberg) és Magashegy (Neudauberg) a neudaui plébániához, továbbá Wörtherberg (Vörthegy) a wörthi plébániához tartozott, miközben mindegyikük Graz-Seckau egyházmegye része volt. Másfelől az olyan stájer községek, mint Sinnersdorf és Oberwaldbauern a Szombathelyi egyházmegye részét képező pinkafői plébániához (Pinkafeld) tartozott.17 Az azonban nem tűnik egyértelműnek, hogy a burgenlandi apostoli adminisztrátor kinevezése vajon ezek a bécsi és grazi püspökségekhez tartozó határokat is érintette- e. Piffl kardinális kinevezési dekrétumából ez nem derül ki egyértelműen. Az osztrák szövetségi kormány mégis kifejezte a Szentszékkel szemben azon kívánságát, hogy a két magyar egyházmegye Burgenlandban fekvő részeit válasszák el és emeljék önálló püspökséggé. Ezen kívül az osztrák kormánynak a Szentszékkel történő tárgyalásaiban nincs szó a Bécsi és Graz-Seckau Püspökség bármiféle joghatósági szabályozásáról. Az egyházmegye nyugati határairól nem volt tárgyalás, és ezért döntés sem.18 Minthogy Bécs, valamint Graz-Seckau püspökeit Róma semmilyen formában nem informálta joghatóságuk területe változásairól, feltételezhetjük, hogy csak Ausztria és Magyarország közti határokról esett szó, s csak ezt tekinthetjük bizonyosnak. A Győri és a Szombathelyi egyházmegye felé eső keleti határok Az kétségtelen, hogy a „iuxta eius politicos fines” utalás Piffl kardinális kinevezési dokumentumában a Magyarországgal kapcsolatos osztrák határról van szó, amely mostantól Burgenland Apostoli Adminisztrációjának határa is lett. Itt is elmondható, hogy politikai határok nem estek egybe az egyháziakkal. Burgenland Apostoli 16 17 18 Gerald Schlag: „Aus Trümmern geboren...”. Eisenstadt, 2001. 502. p. (Wissenschaftliche Arbeiten des Burgenlandes; 106.) Stirling, 1963. 84- p. Uo.
