Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Norbert Frank: Burgenland apostoli adminisztráció és joghatósági területe
~xr Egyházi igazgatás Mivel az új határok a Győri és a Szombathelyi egyházmegyéket középütt szelték át, nagyon nehéz lett volna a rendezett egyházi igazgatás. Hogy elviselhető megoldás születhessen, ehhez mindenekelőtt a két érintett egyházmegye püspökére volt szükség. Ausztria azonban tartott attól, hogy a revíziót követelő magyar kísérletek alapján minden a régiben marad. így már 1919 végén a Szentszékhez fordultak, hogy az Ausztriának átadott német többségű Nyugat-Magyarország részére külön egyházmegyét állítsanak fel.4 Róma először várakozó álláspontra helyezkedett. Csak amikor ezt az országrészt valóban Ausztriához csatolták, akkor volt kész Róma arra, hogy egyelőre ideiglenes megoldást adjon. Hogy megakadályozza azt, hogy a magyar püspöki hely- nököt rendeljenek ki, és hogy lehetővé tegye az Ausztrián belüli egyházi igazgatást, apostoli kormányzót rendelt ki, és ezzel a hivatallal a bécsi érseket ruházta fel. A két érintett püspök - Fetser Antal győri és Mikes János gróf szombathelyi püspök - a békeszerződéseket csak átmeneti megoldásnak gondolták. Burgenlandot továbbra is egyházmegyéjük részének tekintették, ahol ők gyakorolhatták joghatóságukat.5 1921. szeptember 1-jén Mikes püspök Franz Thomas Erzpriester pusztaszentmi- hályi plébános személyében rövid időre püspöki helynököt nevezett ki az egyházmegye most már Burgenlandhoz tartozó területére.6 Ezen kinevezés alapja lelkipásztori megfontolás volt és csak átmeneti intézkedés lehetett. 1922. február 3-án már visszahívta a hivatalából, így a püspöki jogokat győri kollégájához hasonlóan maga gyakorolta. Ausztriának a Szentszékkel való tárgyalásain lassan az a felfogás érvényesült, hogy püspöki helynök kinevezése révén a magyar püspökök nemzeti gondolkodása miatt a szükséges függetlenség hiányt szenved. A kiutat az apostoli kormányzó kirendelésében találtál meg. 1922. május 18-án végül a bécsi érseket, dr. Friedrich Gustav Piffl kardinálist kinevezték Burgenland apostoli kormányzójává.7 BURGENLAND APOSTOLI ADMINISZTRÁCIÓJÁNAK JOGI ALAPJAI Az 1917. évi kánoni jog (Corpus Iuris Canonici) Az apostoli adminisztrátorok kirendelésének illetékessége a pápai kúria X. Pius pápa által történt újjászervezése óta a bíborosi kongregációt illette meg, amelynek joga volt arra, hogy a pápának javaslatot tegyen a kinevezendő apostoli adminisztrációra. Az adminisztrátorok teljhatalma ezzel szemben a kirendelés jellegétől és céljától függött. A jogi alapokat rend szerint a kinevezési dekrétumban fektették le. Amennyiben az apostoli adminisztrátor a maga területén „sede vacante” (széküresedés) esetére vezette, úgy a teljes püspöki joghatósági hatalom illette meg.8 Burgenland esetében azonban nem olyan a kánonjog szerint felállított egyházmegyéről volt szó, amely megüresedett, hanem két különböző egyházmegye részeiről. Burgenland apostoli adminisztrátorát tehát mindenkor „sede plena” (betöltött szék) 4 Stirling, 1963. 29. p. 5 Striling, 1963. 33-36. p. 6 Stirling, 1963. 37. p. Valószínű, hogy „püspöki helynöknek“ nevezték ki, hiszen a német nyelvű kinevezési okmányában „bischöflicher Vikar”-nak nevezték, ugyanakkor jogosítványait beszűkítették. Vesd össze: Bundesministerium für Inneres und Unterricht, Kultusamt. 212/1992 sz. (Ennek másolata a hagyatékban.) 1 Stirling: Újrafogalmazott disszertáció. 53. p. 8 Stirling: Újrafogalmazott disszertáció. 53. p. 124 4
