Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Fazekas István: Két nyugat-magyarországi nemes Őfelsége szolgálatában. – Salamonfai Rátky Ferenc (1800–1867) és Rátky Emil (1834–1911) pályája
a korabeli tisztviselői lét sem volt könnyű, úgy tűnik mégiscsak nagyobb biztonságot kínált, mint katonatisztnek lenni.20 A katonai tradíció a család másik ágában élt tovább, Rátky Lajos és fia, Sándor (1825-1904) is hű maradt a tiszti pályához, előbbi az ó'rnagyságig, utóbbi ezredesi rangig vitte.21 Rátky Emil 1853. szeptember 7-én került a pénzügyminisztérium alkalmazásába, mint fizetés nélküli gyakornok. (Ezt a kategóriát már a Ferenc József-i kor hivatalnoksága is ismerte, más kérdés, hogy sokan kaptak kisebb-nagyobb fizetést, ún. Adjutumot, mert a semmiből, akárhogy is nézzük, elég nehéz volt akkor is megélni). Egy későbbi kérelméből kiderül, hogy 1853-ban végezte a főgimnázium felsőbb évfolyamait, apja anyagi helyzete miatt azonban nem nyílt lehetősége, hogy költséges jogi tanulmányokba kezdjen. Az 1848. évi események megakadályozták, hogy a Habsburg családi alaphoz (Familiensfondsdirektion) benyújtott ösztöndíjkérelmének foganatja legyen, így nem maradt más hátra, mint az alulról kezdett hivatalnokság. így került a pénzügyminisztérium alkalmazásába, ahol az irattárba, ill. a regisztratúra osztályra osztották be. Közel 4 év gyakornokság kellett ahhoz, hogy végleges alkalmazásba kerüljön, 1857. július 23-án kapta meg járulnoki (Akzessista) kinevezését.22 Valószínűleg apja volt az, aki többre tartotta fiát, és az ő biztatására nyújtott be kérelmet 1857 őszén a Reichsrathoz, hogy az akkor a birodalmi központi igazgatásban kulcsszerepet játszó intézmény irodában alkalmazzák. Nagyobb nyomaték kedvéért a papa is mellékelt egy kérelmet, mindez azonban nem hozta meg a várt hatást, mert elutasították azzal, hogy érdemesebbek is vannak az ifjú Rátkynál, ill. hogy szokatlan módon, a szolgálati út megkerülésével történt meg a kérvény benyújtása.23 Mindez nem szegte kedvét a papának, aki néhány hónappal később, most már a pénzügyminisztérium közreműködésével újabb pályázatot nyújtatott be fiával, amely annak ellenére, hogy az egyéni kiválóság mellett, a családi érdemeket is magában foglalta, felsorakoztatta az apa 44 éves szolgálatát, a két nagyapa, idősebb Rátky Ferenc hadbiztos és Regelsberg von Thurnberg főhadnagy hadi érdemeit, újra csak következmény nélkül maradt.24 Az aktához mellékelt szolgálati lapból tudható, hogy az ősi magyar család sarja már nem bírta a magyar nyelvet, a nyelvtudás rovatban a német mellett csupán némi francia szerepel. A jó állásnak tűnő Reichsrat helyett, amelyet egyébként 1861-ben véglegesen feloszlattak, más állás után kellett nézni. Nem tudható, hogy bukásnak számított-e, mindenesetre 1859. február 20-án a pénzügyminisztériumból, tehát a központból az alárendelt szervbe, a Hofkammerarchivba került át. Ha néhány évvel korábban történik mindez, az a megtiszteltetés éri, hogy szolgálhat a nagy osztrák költő, Franz A korabeli osztrák tisztviselői társadalomra Waltraud Heindl: Gehorsame Rebelle. Bürokratie und Beamte < in Österreich 1780 bis 1918. Wien-Köln-Graz 1991. 375 p. (Studien zu Politik und Government; 36.) 21 Wurzbach, 1868. 21. p.; Svoboda, 1894. 739. p. 22 Rátky Emil szolgálati lapja: ÖStA AVA FHKA HKA Archivabhandlungen 49/1897.; Rátky Emil kérvénye Reichsrat irodájában való alkalmazás érdekében: ÖStA HHStA Kabinettsarchiv. Reichsrat Präsidialakten (továbbiakban: RR Pr.) 248/1858. 23 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv RR Pr. 321/1857. 24 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv RR Pr. 248/1858.-A 111
