20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Takács Adrián Donát: Levéltár és iskola, avagy a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai
A korábbi Oktatási Minisztérium kerettanterve a történelem és állampolgári ismeretek oktatásában lehetőséget ad az iskolák számára, hogy az éves óraszám 20%-ának témáját helyi célkitűzéseinek megfelelően határozza meg. A helyi tantervnek ebbe az órakeretébe ajánlatos beilleszteni és betervezni a helytörténeti ismereteket. Ez a keret természetesen nem elegendő a településtörténet teljes megismertetéséhez, de a helytörténet néhány kiemelkedően fontos vonatkozása ezeken az órákon feldolgozható. A helytörténet tanulásának célja az, hogy ismerjék meg a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alapozzák meg nemzettudatukat, mélyítsék el nemzed önismeretüket, hazaszeretetüket. Erezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A helytörténet tanulása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulókban sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki, azaz ismerjék az adott táj, település valóságos, történelmi, kulturális és egyéb értékeit, a helyi jelentőségű, kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek életútját. A helytörténet tanulása segíthet abban, hogy a tanulók cselekvő, védő és teremtő magatartással viszonyuljanak az értékek megőrzéséhez, megóvásához és megvédéséhez, hogy elutasítsák a természeti és szellemi környezetrombolást. Segíthet továbbá abban is, hogy sokoldalú, differenciált és reális lokális múltszemlélet alakuljon ki bennük. Azaz a település valóságos értékeinek ismerete, a település rejtett értékeit felkutatni és feldolgozni vágyó magatartás; túlzásoktól mentes, megalapozott helyi öntudat, továbbá a lokálpatrióta magatartás és viselkedés alapelemei, valamint cselekvő részvétel a helyi társadalom életében, értékeinek megismerésében, megismertetésében, gyűjtésében. A helytörténet tanulása révén a tanulók képessé válhatnak a családjuk által őrzött emlékek, dokumentumok, tárgyak megbecsülésére, azok tovább őrzésére. Mindemellett a helytörténed témák feldolgozásával kapcsolatban elméhóilhetnek könyv- és könyvtárhasználati képességeik. Teljesítményeik objekd'v, elemző értékelésével és e képességeik fejlesztésével finomodhat reális énképük. Igen találónak vélem Vörös Károly megjegyzését, aki számos helytörténeti munkában igazolta megállapítása igazságát: helytörténeti kutatás nem alacsonyabb, hanem mélyebb szintű munkát tesz lehetővé — sőt kötelezővé. Alacsony és mély pedig egymástól nagyon is különböző fogalmak...” Vagyis nem a téma, hanem a szakmai színvonal a mérce. Tehát a helytörténet nézőpont, kutatási irány, azaz a helytörténet, a hazai történelem és a világtörténelem nélkülözheteden kiegészítői egymásnak, és a látószögtől függ, hogy egyik vagy másik eseményt, folyamatot, tényt, személyt miként kezelem. A mintegy 2 évtizede újra fellendülő helytörténeti kutatások célja többnyire nem egyszerűen egy-egy közösség sorsának áttekintése, hanem a lokálpatriotizmus megalapozása, erősítése, illetve a feledésbe merült értékek, hagyományok feltárása, az összetartozás, közösséghez tartozás érzésének újraélesztése. 84 20 let delovanja slovensko-madfarskega Mednarodnega arhivskega razbkovalnega tabora
