20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Németh László Sándor: Történelem „alulnézetből”, avagy a levéltári kutatótáborok szakmai (levéltári) hozadéka
győződésük feltárása módszerében is eltért a hagyományos, narratív politikai eseménytörténeti módszerektől, s mindez új elemzésekre sarkallt bennünket. A mikrotörténeti kutatások, talán ma óvatosan ígv nevezném, a történelmi méretek, léptékek lecsökkentését jelentette. A vizsgálat tárgya egyetlen falu, közösség, család, háztartás viszonyrendszere, vagv épp egyetlen egyén volt. Érdeklődésünk nem az „elitekre”, hanem kivétel nélkül az alsóbb rétegekre irányult annak érdekében, hogy megértsük a saját célokkal, életstratégiákkal rendelkező cselekvő egyént, s azok társadalmi kapcsolatait. Az adatok, korabeli írásos dokumentumok gyűjtése, a vizsgált tárgy megfigyelése mondhatni mikroszkopikus formát öltött. Ily módon elénk tárultak a korabeli élet prózai ténvei, amely konkrét idő- és térbeli kereteket kapott. Bepillantást nyerhettünk, hogy a határ és annak változásai miként hatottak az itt élők rokoni és baráti viszonyaira, milyen ellentétek keletkeztek a makro- és mikroközösségek mesterséges szétválasztásával, a politika generálta játszmák hogyan vezettek családok szétszakadásához. A gazdag történeti forrás-, s az azt kiegészítő hallatlanul értékes fotóanyag mind-mind egv élettörténetet, egv életszakaszt rögzített. A párizsi békekonferencia a jugoszláv—magyar határt a Mura és a Rába vízválasztóján húzta meg. így került a Muravidék/Prekmurje a Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához. A Magyarországtól elcsatolt 169 település közül 28-nak a lakossága szinte teljes egészében magyarokból állt. A korabeli Esterházy-birtokot jórészt a helyi, illetve az Olaszországból áttelepített szlovének művelték, ellentéteket gerjesztve az őslakosok, illetve a kolonisták között. A telepesek egv sor magyar falu szélén új falurészeket hoztak létre, Benica néven pedig egy önálló település is született. Az előbb felsorolt politikatörténeti narratívákat jól ismerték a kutatótábor résztvevői is. Mégis megrázó élményt jelentettek azok a személyes beszélgetések, interjúk, amelyben a világégések elszenvedői, vagy azok leszármazottai vallottak mikrofonba, meséltek a kamerának. Például, hogy a 2. világháború idején történt visszacsatolást követeién, hogyan telepítették ki, internálták a már említett Benica megbízhatatlannak minősített lakóit a sárvári internálótáborba. A személyes sorsok megismerése révén egyre érzékenyebbé váltunk, s néhánv katarzist is átélhettünk. A falvak különböző felekezetű temetőinek sírfeliratain talált családnevek ismerősen csengtek a már korábban felkutatott, s megismert halálozási anyakönyvekből, az interjúk alapján ráismertünk a fiatal elhunytakra, hősi halottakra, az egymást követő generációk nyomaira. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei, az úgynevezett oral history interjúk készítése tovább gazdagította a mikrohistóriai-mikrotörténelmi látásmód elsajátítását. A történeti forrásokra alapozott interjúzások minősültek a legintimebb kapcsolatnak diák és alanya között. A beszélgetéseket nem pusztán az információszerzés, az archiválás igénye szülte. A sokszor írni és olvasni is nehezen tudók meglepő őszinteséggel tárták elénk életük legtragikusabb történéseit. Talán felismer46 20 let delovanja slovensko-madyarskega Mednarodnega arhivskega rat(iskovalnega tabora
