20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)

ELŐADÁSOK - Göncz László: Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről

20 let delovanja slovensko-mad^arskega Mednarodnega arhivskega ra^iskovalnega tabora pát-medencei vonatkozásban is precedens értékkel bírt, a másikra pedig 3 évvel ké­sőbb, azaz 1989-ben a zalai megyeszékhelyen került sor. A levéltári kutatótábor létrejötte szempontjából azért emlegetem a felidé­zett eseménveket, mert a szakmai tábor ötletének megvalósítása vonatkozásában fontos volt a miliő, azaz a kontaktus és együttműködési kontextus, amely a Mura, a Rába és a Zala folyók tágabb térségében a rendszerváltás pitvarában kibontako­zott. Az első levéltári kutatótábor megszervezése előtt, körülbelül az 1980-as évek derekától, létezett bizonyos szintű szakmai kapcsolat a Maribori Területi Levéltár és a Zala Megyei Levéltár között, amely a rendszeres kulturális kapcsolatok egészé­re hatást gyakorolt. Az ilven alkalmak keretében is megfogant a fiatalok számára, illetv e azok bevonásával tervezett közös szakmai kutatótábor csírája. A későbbiek során a Muravidék és a két megye közötti kulturális együttműködés egyik fontos tétele volt a levéltári kutatótábor programja. Az említett tágabb összefüggés említése akkor is fontos, ha közismert is, hogv kezdetben a szaktábor munkájában csak a szlovéniai partnerek és Zala megye vett részt. A valamivel később csatlakozó Vas megye, valamint annak levéltára értékte­remtő szerepe - természetszerűen - ettől semmivel sem kevesebb. A bővítés azért is meghatározó volt, mert Vas megye révén a program fontos részévé vált a Rába menti szlovénok lakta terület kutatása is, ami tovább tágította a szaktábor és az egvüttműködés tartalmát. Azt ugyanis fontos hangsúlyozni, hogv a kisebbségek megmaradási törekvéseinek segítése, amelynek a térség megismerése és az identi­tás megerősödése nélkülözhetetlen összetevője, valamennyi ilyen típusú kezdemé­nyezésnél meghatározó tényező volt. Nyilvánvaló, hogy a program tényleges lebonyolítása szempontjából nélkülöz­hetetlen volt az a stabil költségvetési forrás, amelyet kultuszminisztériuma révén a szlovén állam rendszeresen biztosított, valamint a megyék költségvetéséből szárma­zó keretösszeg, amely a későbbiek során magyarországi, állami támogatással is kie­gészült. Úgyszintén említést érdemel az érintett önkormányzatok szerepvállalása is, ami leginkább objektív okok miatt kizárólag szervezési segítséget jelentett, valamint a kisebbségi nemzeti közösségek szervezeteinek és intézményének szellemi, szerve­zeti és más hozzájárulása. Mindez azonban kevés lett volna a célba éréshez, ha bő 20 esztendeje a Maribori Területi Levéltár és Zala Megyei Levéltár élén nem két le­leményes, akkor még majdhogynem ritkaságnak számító menedzser típusú szakem­ber áll, kellő szintű politikai érzékkel és kreatív jellegű szakmai vénával megáldva. Nem nehéz kitalálni, hogy Peter Pavel Klasincra és Gvimesi Endérére gondolok, akik - szerintem fontos muravidéki magyar kisebbségi közvetítéssel és közreműkö­déssel — megálmodói és megalapozói voltak a kezdetben sokak számára nem túlsá­gosan ígéretes programnak. Érdemeik mai szemmel nézve is meghatározók és nél­külözhetetlenek, amiért ezúttal is fontos köszönetünket kinyilvánítani. Ki kell azon­ban jelenteni, hogv a programot utódaik is, valamint az újonnan csatlakozó intézmé­nyek vezetői hasonló odaadással és segítőkészséggel karolták fel. 36

Next

/
Thumbnails
Contents